Párizsról először általában ezek a dolgok jutnak az eszünkbe: divat, fények, románc. Ezt az életérzést azért itt is finoman érzékelteti a film, de egyúttal rávilágít arra is, hogy itt sem minden "piskóta" (vagy franciául "croissant"), ami az emberi megpróbáltatásokat illeti.
Az alkotó filmjei
Cédric Klapisch rendező neve olyan filmekhez kapcsolódik, mint a Lakótársat keresünk és a Még mindig lakótársat keresünk. Míg ezekben a filmjeiben különböző kultúrához tartozó diákokat hoz össze, akik keresik önmagukat, lehetőségeiket, az életben való boldogulás ösvényét próbálják kitaposni, addig a rendező Paris filmjében azt mutatja meg, hogy a városban élő, de különböző egzisztenciával bíró polgárok hogyan élik meg az élet napos és árnyoldalait.
Történet
A történet Pierre a fiatal revütáncos köré fonódik, aki miután megtudja, hogy halálos beteg, otthagyja munkáját és szívátültetésre vár. Segítségére a nővére, a szociális munkás Élise siet, akinek szintén nincs rendben a magánélete, gyermekeinek apjai elhagyták, egyedül neveli őket. Pierre betegségétől magába fordulva elkezdi más szemmel nézni a világot és felfedezni azt, hogy minden ember hordoz magában értéket. Elkezdi figyelni az utca embereit, mindennapi életüket, felfedezi, hogy minden embernek megvan a maga örömmel és bánattal teli története. Megismerhetjük a Pierre-el szemben lakó diáklányt, akit a fiú az erkélyéről figyel, majd egy történészt aki az egyetemen kiszúrja a diáklányt és kamaszos szerelembe esik iránta, eközben a saját karrierjét próbálja egyengetni a város népszerűsítésével, a történész öccsét a sikeres építészt, a zöldségest akikhez Élise vásárolni jár és egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a zöldséges volt feleségét és annak románcát az egyik zöldséges kollegával és nem utolsósorban a helyi pékárust akinél jobban senki sem ért a pékáruk világának rejtelmeihez... Ezeknek a láncszerűen összefonódó sorsoknak a közös vonása: a boldogság keresése, pillanatnyi megtalálása és a magányosság elleni küzdelem. Egyik embernek rendeződni, a másiknak felborulni látszódik az élete.
Summa
A hiteles karakterek mellett a film jól kezeli a drámai elemek közül néha felbukkanó humoros elemeket. Amikor szükséges elgondolkodtat, drámaivá válik a film, de ugyanezzel a lendülettel humorával egy kicsit lazít a drámai alapon. Emberi sorsokat ismerünk meg, mindeközben hangulatos bevágásokat látunk, a nappal lüktető és az éjszaka is nyüzsgő, csillogó fényekbe boruló városról, annak nevezetességeiről, jellegzetes színhelyeiről, némiképp turistacsalogató célzattal.
Kiknek ajánljuk és kinek nem
+ akik szeretik az olyan alkotásokat, amelyek a valós élet sokszínűségét mutatják be némi humorral fűszerezve
+ akik jártak már Párizsban és azoknak, akik nem
- akik felhőtlen és "már az elején tudjuk mi lesz a vége" romantikus mesékre vágynak
- akik nem szeretik ha egy film mélyebb gondolatokat ébreszt bennünk
