Szerencsétlen esetben itt most egy eszmefuttatás következne sarkából kifordult századunk vitathatatlanul legjelentősebb találmányáról, az áldott és átkozott Internetről, ám bízunk benne, hogy ezt megteszi helyettünk más, továbbá nem szeretnénk elvenni a témában utazó rovatunk kenyerét, nem beszélve arról, hogy ez most egy szerencsés eset. Tekintsük hát kész ténynek, Internet van, ami például azért is jó, mert a segítségével arctalanul lehet bensőséges levelezést folytatni egy másik arctalan valakivel (ez pedig az egzisztenciális magány korában akár a túlélést is jelentheti).
Így talán még az is megeshet, hogy az ember, tudtán kívül, olyasvalakivel bocsátkozik meghitt E-mail-váltásba, aki egyébként létének megkeserítője vagy urambocsá' a tönkretevője. Ha nem hiszik, nézzék meg a filmet, és meglátják. A Meg Ryan egy szimpatikus gyermekkönyvesbolt mégoly szimpatikus eladóját (Kelly) játssza benne nagy kedvvel, amíg el nem szomorítja a hír, hogy a Fox mammuthálózat a szomszédságukban tervezi átadni új megaüzletét, és nemcsak hogy a vevőkört, de még Kellyék kereskedésének nem túl eredeti nevét (Sarki könnyvesbolt!) is lenyúlni szándékozik. Kelly, miközben minden tehetségét plusz zsurnaliszta élettársát bevetve a nagy és csökött agyú könyvesbolt lejáratásán szorgoskodik, esténként a neten véletlenül éppen a Fox cég tulajával, azaz az ellenlábasával folytat baráti levelezést. Később aztán kibukik a tévedés, valamint Kellyék becsődölnek, ám mindezek dacára szerelem szövődik az üzlet/ellenfelek között. Mint már több ízben leszögeztük, az amerikai film nem ismer lehetetlent.