Matt Damon marsi kalandját Etyeken és Budapesten forgatták, de nem ez az egyetlen érdekessége Ridley Scott filmjének.
- A film alapjául szolgáló regény írója eredetileg a blogján közölte a történetet folytatásokban. Ennek a módszernek köszönhető, hogy képes volt menetközben alakítani a sztorit, úgy, hogy minden fejezetben feltette a kérdést, mi romolhatna el, majd megpróbálta kijuttatni az aktuális csapdából a főhőst.
- Az alapötlet, mi szerint egy űrhajós földi növényeket termeszt a Marson, illetve, hogy a visszatérő űrhajónak merőleges helyzetben kell lennie a bolygó felszínéhez képest, már korábbi filmekben is szerepelt, pl. az 1955-ös Conquest of Space-ben, amelynek az űrbéli temetési jelenetét a Mentőexpedíció rendezője, Ridley Scott a Nyolcadik utas a halálban már „lemásolta”.
- A regény és a film cselekménye A Mars-mentőakcióéra is hasonlít. Mindkét sztoriban egy Marson hagyott űrhajóst kell megmenteni, aki növényeket termeszt a túlélés érdekében. Mindkét film egy viharral indul, csak a 2000-es filmben idegen fajok okozzák.
- A forgatókönyvet jegyző Drew Goddard meg is akarta rendezni a Mentőexpedíciót, de végül úgy döntött, inkább a Marvel univerzumba tartozó Sinister Sixről csinál egy filmet, abból a projektből azonban nem lett végül semmi. A helyét Ridley Scott vette át, aki a Prometheus folytatása helyett döntött a Mentőexpedíció mellett.
- Scott első számú választása Lewis parancsnok szerepére Cate Blanchett lett volna, de a színésznőnek más elfoglaltságai voltak, így Jessica Chastain lett a befutó.
- Matt Damon készen állt rá, hogy a szerep kedvéért soványra koplalja magát, de Scott megtiltotta neki, mivel komoly egészségügyi következményei lettek, amikor legutóbb, A bátrak igazsága (1996) kedvéért megtette ugyanezt. Helyette inkább testdublőrt használtak.
- A forgatás mindössze 72 napig tartott. Scott híres arról, hogy gyorsan dolgozik, itt is sikerült már a céldátum előtt végeznie a stábnak, amivel 2 millió dollárt spóroltak meg.
- Minden Marson játszódó külső jelenetet az etyeki Korda Stúdióban vettek fel. A hat emelet magasságú műteremben négyezer tonna földet szórtak szét a marsi jelenetek miatt, de ott vették fel az űrhajóban, illetve Matt Damon marsi szállásán játszódó jeleneteket is. Valódi krumplitermesztés is folyt, hogy rögzíteni tudják a növény fejlődésének minden stációját. A stúdió mind a 4 falára zöld hátteret szereltek fel – a világon a legnagyobbat –, így volt elég hely ahhoz is, hogy a marsjáró normál sebességgel tudjon közlekedni.
- A Korda Stúdió bejárata a filmben mint a NASA központjának kapuja jelenik meg.
- A NASA belső irodáinak jeleneteit a Bálnában vették, fel és a NASA vezérlőtermét is itt építették meg a 1100 négyzetméteres rendezvényteremben. A rivális Kínai Nemzeti Űrügynökség központja mindössze pár villamosmegállóra, a Művészetek Palotájában volt. Ezekben a külső jelenetekben a Rákóczi híd és a Zikkurat is felvillan, és a csepeli HÉV is látható.
- Matt Damon a Margit-szigeten és a budaörsi városháza tanácstermében is felbukkan. Előbbi helyszínen egy padon üldögél a hazatérése után, utóbbiban az űrutazás rejtelmeibe vezeti be a fiatal kadétokat.
- Budapesten kívül az amerikai Death Valley környékén és a jordániai Wadi Rumban is forgattak sivatagi jeleneteket. Utóbbi gyakori helyszíne a marsbéli tájaknak, ott forgatták pl. A vörös bolygót (2000) is.
- Az alkotók konzultáltak a NASA illetékeseivel, hogy az űrutazással, illetve a Marssal kapcsolatban stimmeljenek a részletek. Neil DeGrasse Tyson asztrofizikus a bemutató után úgy nyilatkozott, hogy hitelesebb filmet még nem látott, már ami az asztrofizikát, illetve a marsi életkörülmények bemutatását illeti. Bruce Bugbee botanikus szerint pedig a valóságban is működhetne a marsi krumplitenyésztés.
- Akadnak azért pontatlanságok is a filmben: a Mars felszínén az atmoszférikus nyomás a földinek mindössze 0.6%-a, így a film elején látható vihar a valóságban csak egy lágy szellő lenne. Emellett a hang is máshogy terjed a ritkás levegő miatt, így az emberek csak akkor tudnának kommunikálni, ha közvetlen közelről beleüvöltenének egymás fülébe.
- Hitelességre próbáltak törekedni az űrruhák megalkotásakor is, de amikor a ruhatervező megnézte a NASA tényleges Mars-ruháit, úgy látta, hogy túlságosan is hasonlítanak Buzz Lightyear szerelésére a Toy Storyból, ezért a film kedvéért átdizájnolták őket.
- A filmekben és sorozatokban látható űrruhákhoz hasonlóan itt is egy belső világítási rendszer működik. A valóságban ennek nem sok értelme lenne, a filmekben azonban szükséges, hogy lássuk rendesen a színészek arcát. A sisakon tükröződő látványt is utólag kellett digitálisan megkreálni, hogy ne a kamerákat, lámpákat és a zöld hátteret lássuk viszont.
- A Mars gravitációja csak 38%-a Föld gravitációjának, ezért hogy érzékeltessék, hogy mennyivel könnyebb ott a mozgás, a külső jeleneteket magasabb fps-sel (másodpercenkénti képkockával) rögzítették. Így viszont nehezen tudták volna összehangolni a hangsávot a főhős szájmozgásával. A megoldás az lett, hogy ezekben a jelenetekben inkább Mark narrációját halljuk.
- Amikor a regényben Mark megmenekül, megjegyzi, hogy ha ez egy hollywoodi film lenne, akkor a komplett legénység összegyűlne a légzsilipben és lepacsiznának egymással örömükben. A filmben pont ez történik.
- Komoly felzúdulást keltett, amikor a stúdió a filmet „vígjáték vagy musical” kategóriában nevezte Golden Globe-ra, amit aztán meg is nyert. A tiltakozások hatására megváltoztatták a szabályokat, így azóta a vígjátéki elemeket is tartalmazó drámák csak a drámai kategóriában indulhatnak.