Kevesek hagytak meseszép életük után olyan meseszép hagyatékot a magyar gyerekekre, mint Bálint Ágnes. A József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg rajz- és bábfilmjein, hangjátékain, illetve az ezekből készült könyveken generációk nőttek fel. Szeretni való állatokról, családokról szóló történetei a 21. századi gyerekeknek is élményt, értéket jelentenek.
Bálint Ágnes minden művét átjárja az a szeretet és tisztelet, amivel az állatokhoz, a növényekhez, a természethez kötődött. Mesehőseit: Frakkot, a vizslát, Kukorit és Kotkodát, a baromfiudvar lakóit, sőt Mazsolát, a malacot is a ma emlékházként működő vecsési otthona kertjében vele élő állatokról mintázta. Hasonlóan inspirálták a karakterei megformálásában családtagjai, barátai, kollégái, s talán ezért is érezhetjük olyan élőnek, annyira magunkhoz közelinek a hőseit.
Lánya egy interjúban mesélte, hogy édesanyjáról mindenki tudta, mennyire tiszteli a természet minden formáját. A Lepke az írógépen című történetében is megírta, hogy addig nem folytatta az írást, amíg az írógépén pihenő lepke el nem szállt, nehogy a kopogással elriassza.
Nemcsak a világviszonylatban is magas színvonalú magyar gyerekműsorokat köszönhetjük neki, de ő volt az első a világon, aki 1968-ban Kuckó címmel óvodások és kisiskolások számára műsort indított a környezetvédelem fontosságáról.
Bálint Ágnes a Duna mellett született, rengeteget úszott, ami szintén meghatározó lenyomatot hagyott alkotásaiban. Gondoljunk csak a közel negyvenéves rajzfilmre, a Vízipók-csodapókra, melynek társszerzője, dramaturgja volt.
Ahogy úszni, írni és olvasni is korán megtanult, melyben nagy szerepe lehetett annak, hogy édesanyja is írt meséket. Bálint Ágnes tehetségesen rajzolt, tudását a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában fejlesztette, ahol plakát- és könyvillusztráció-rajzolást is tanult.
Első publikációja a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér címmel jelent meg folytatásokban, 1936-ban. Első meseregényét, Az elvarázsolt egérkisasszonyt tizenkilenc éves korában adta ki a Dante kiadó. Ez a kötet a mai napig kapható.
1958–1986-ig dolgozott a Magyar Televíziónak, neki köszönhetjük a TV Macit, a Kukori és Kotkodát, a Mi újság a Futrinka utcában? című bábfilm lakóit, továbbá a Mazsolát és a Frakkot is.
Gyermekei elmondása szerint a televíziós munkája volt az, ahol igazán elemében érezte magát, élvezte, hogy munkatársaival közösen megvalósíthatja álmait, ötleteit, és egy harmonikus, gyerekeket és felnőtteket egyaránt elbűvölő mesevilágot teremthet.
A forgatókönyvek mellett képes- és mesekönyveket, mese-, valamint ifjúsági regényeket írt. Dramaturgként dolgozott Fekete István, Csukás István, Marék Veronika, Romhányi József, Tarbay Ede rajzfilmes adaptációin.
Az ő fordításában olvashattuk Babar és Garfield történeteit. Műveit német, orosz, japán, lett és szlovák nyelvre fordították le.
A szerzővel együtt kerek évfordulót ünnepel a Foltoskönyökű című meseregénye, ami hatvan éve jelent meg, valamint a Lepke az írógépen is, ami idén negyvenéves.
A Móra által létrehozott, Magyarország könyvtárait járó Bálint Ágnes vándorkiállítás idén alföldi települések könyvtáraiban tekinthető meg.
