Szeptember 26-29. között rendezik meg a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a Millenárison. Mint mindig, most is számtalan könyv jelenik meg, és könnyű elveszni a hatalmas kínálatban. Ebben igyekszünk most segíteni nektek: nyolc olyan könyvet szedtünk össze, melyek közt minden bizonnyal mindenki megtalálja a neki tetszőt.

Jo Nesbø: Vérségi kötelék

(Animus Könyvek)

Jo Nesbø-t valószínűleg nem kell bemutatni a PORT olvasóinak, hiszen velünk együtt ti is imádjátok a skandináv krimiket, a norvég író neve pedig egybeforrt a műfajjal. Nesbø elsősorban a zseniális, zárkózott, alkoholista nyomozó, Harry Hole megalkotójaként vált híressé. Sokat elárul a regények és a karakter összetettségéről, hogy eddig egyszer próbálták meg filmre vinni – siralmas bukás volt a Michael Fassbender főszereplésével készült, 2017-es Hóember. (Talán jó hír, talán nem, döntse el mindenki maga: most épp a Netflix készít sorozatot a Harry Hole-regényekből, a forgatókönyvet maga Nesbø írja). A most megjelenő új regény azonban nem ezt a vonalat viszi tovább, tehát nem egy újabb Harry Hole-történet, de ez is egy korábbi regény folytatása.

A Vérségi kötelék főszereplője A birodalomban megismert testvérpár, Carl és Roy Opgard, akinek ezúttal egy útépítés áll az útjába, hogy létrehozhassa vágyott vidámparkját.

Ahogy a fülszöveg írja: „A birodalom című kötet folytatása nagyszabású, sodró lendületű regény a hűségről, családi összetartásról, szerelemről és arról, mire képes az ember azért, hogy ne veszítse el mindazt, amiért egész életében harcolt.”

Mészöly Ágnes: Végzetes ütem

(General Press Kiadó)

Ezennel megnyitjuk ajánlónk krimiszekcióját! Mészöly Ágnes sokféle műfajban otthonosan mozog, így a krimi sem áll távol tőle: olyannyira nem, hogy immár a harmadik jelenik meg a zsánerben. A Végzetes ütem a 2018-as Rókabérc, ​haláltúra és a 2022-es Megrajzolt ​gyilkosságok folytatása, legalábbis mindegyikben ugyanaz a személy nyomoz. A harmadik kötetnél járva pedig

bátran kijelenthetjük, hogy Mészöly Ágnes megteremtette a Szabó Ágota-univerzumot,

melyben egy mészárlást túlélő ügyészből szép lassan magánnyomozó lesz. Az új regényben is ebben a minőségében lép elénk Ágota, aki összefüggést vél felfedezni egy pultos halála és egy népszerű zenésznek küldött fenyegető levelek között. Márpedig, ha igaza van, a tettes ismét le fog csapni.

J. D. Barker: Zárt ajtók mögött

(Agave Könyvek)

A Könyvfesztivállal párhuzamosan zajlik a PesText nevű rendezvény is, ráadásul a közelben, a Marczibányi Téri Művelődési Központban lesz meghívott vendég (szeptember 27-én, 18:00-kor) az amerikai író, J. D. Barker. A szerző magabiztosan mozog a krimi, a thriller, a horror és a sci-fi műfajában is, pár éve pedig Bram Stoker dédunokaöccsével, Dacre Stokerrel közösen megírta a Drakula előzménytörténetét Dracul címmel. Barker legújabb regényének középpontjában egy applikáció, az Édes vagy Pikáns áll, amely olyan pároknak nyújt segítséget, akiknek kapcsolata válságba került. Romantikus, majd egyre meghökkentőbb, tabunak számító feladatok elé állítja őket, és

bár azt ígéri, hogy ezáltal újra egymásra találhatnak, valójában egyre kockázatosabb kihívásokat követik egymást,

amik már a résztvevők életébe is kerülhetnek. A Zárt ajtók mögött „fülledt légkörű, sötét thriller, melyben az Elemi ösztön találkozik David Fincher Játsz/májával” – áll a fülszövegben.

Patkó Ágnes: Gyilkos borvidék

(General Press Kiadó)

Ha könnyedebb krimire vágysz, neked találták ki a cosy crime műfaját, melynek fontos hazai képviselője Patkó Ágnes. A zsáner lényege, hogy nincs benne sem explicit erőszak, sem szex, a történet pedig egy szociálisan elszigetelt, kis közösségben játszódik. Ez volna ezúttal a magyar borvidék, Szekszárd, ahová a szabadúszó fordító, Karai Renáta költözött a fővárosból. De Renáta nem csak kertészkedik és új házát csinosítja, hanem bűnügyeket is kénytelen megoldani, immár a másodikat. A Halálos rozé folytatása

a szocialista múltba vezet vissza:

az új házban talált dokumentumokból ugyanis úgy tűnik, az egykori Borkombinát szőlészeti vezetője nem biztos, hogy természetes halált halt annak idején. Renáta nyomozni kezd, ám ennek újabb haláleset lesz az eredménye – valaki nem szeretné, hogy a múlt csontvázai kihulljanak a szekrényből.

Kalapos Éva Veronika: Nem hagylak itt

(Lampion Könyvek)

Két felnőtteknek szóló könyv (F mint, Ezek voltak az apák) után a szentendrei írónő ismét egy ifjúsági regénnyel jelentkezik, ami valójában mindannyiunknak szól. A Nem hagylak itt

egy megdöbbentő disztópia nyitódarabja, amely egy tanárok nélküli világot mutat be.

A történet középpontjában a tizennyolc éves Rami és barátai állnak, akik egy olyan társadalomban élnek, ahol mindent a Hivatal, egy láthatatlan állami szerv irányít. De tényleg mindent, az interneteléréstől az oktatásig, és mindenkit hármas kasztrendszerbe sorolnak be. Az iskolák csak alibiként szolgálnak a propaganda terjesztésére, és a kreatív szakmák is tiltva vannak. Nem csoda, hogy Ramiéknak elegük lesz ebből a szabályzott, szürke életből, és lázadni kezdenek a rendszer ellen. A Nem hagylak itt az ifjúságba vetett hit, a jövő generáció tettvágyának reménye egy olyan világban, ahol a felnőttek már belefásultak a kilátástalanságba. Mindez olyan olvasmányosan, könnyed humorral és súlyos mondanivalóval tálalva, ami már régóta Kalapos Éva Veronika szövegeinek sajátossága.

Michel Houellebecq: H. P. Lovecraft: Szemben a világgal, szemben az élettel

(Magvető Kiadó)

Két nagy gondolkodó, aki különös szemszögből vizsgálja és bírálja az emberiséget. Houellebecq műveinek megjelenését szinte mindig valamilyen botrány követi: vádolták már trágársággal, rasszizmussal, nőgyűlölettel és iszlámellenességgel is. Most azonban a debütáló kötetéről van szó, melyben a horror és fantasy műfaj egyik alapszerzőjéről, H. P. Lovecraftról szóló esszéjét olvashatjuk. Bár ma már természetes, hogy ezek a műfajok milyen mélyen gyökereznek Lovecraft irodalmi munkásságában, ám a maga idejében, a huszadik század elején senki sem ismerte őt. Azóta azonban Magyarországon is egyre nagyobb rajongótábora van: műveit három vaskos kötetben adták ki, több tanulmány és egy rendhagyó tanulmánykötet is megjelent róla, most pedig Houellebecq 1991-es esszéje lát napvilágot magyarul. Hogy mennyire jelentős műről van szó, ahhoz elég csak megnézni, ki írta az előszót – bizony, maga Stephen King, aki többek közt ezzel ajánlja a könyvet:

„Houellebecq amellett érvel, hogy H. P. Lovecraft […] még a huszonegyedik században is nagyon is jelentősnek számít. Történetesen úgy gondolom, hogy teljesen igaza van.”

Ian Livingstone: Az országút harcosa

(Chameleon Comix – keresd a Fumax Kiadó standjánál!)

A Chameleon Comix töretlenül adja ki újra a kilencvenes évek népszerű lapozgatós könyveit, az akkor Kaland, Játék, Kockázat névre keresztelt sorozatot.

Az eddig ki nem adott új kötetek mellett a nehezen vagy túlárazva beszerezhető régi címek is újra megjelennek, ráadásul javítva.

Ezúttal egy rendhagyó darabról van szó, hiszen Az országút harcosa nem fantasy, hanem egy disztópikus kaland, amelyet a Mad Max világa ihletett. A kiadvány nem is lehetne aktuálisabb, mivel nem csak a lapozgatós könyvek, de a Mad Max világa is reneszánszát éli – nemrég került fel a Maxra az idei legújabb film, a Furiosa. Ezek után ki ne akarna maga is kalandozni egyet a benzingőzös, lepukkant jövőben – persze csak a radír, a ceruza, a kalandlap és a dobókockák biztonságos közegéből.

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv az angol?

(Corvina Kiadó)

Nádasdy Ádám író, költő, műfordító, de elsősorban nyelvész. És nem is akármilyen nyelvész: folyton kérdez, kételkedik, és semmit sem kezel egyetemes igazságként. 2020-ban jelent meg Milyen nyelv a magyar? című könyve, melyről ezt írta akkor: „Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg.” Nádasdy ezúttal az angol nyelvről értekezik a maga szórakoztató, informatív és egyedi módján. Miként írja:

„reményeim szerint a mű számos részletét a kezdők, az angollal most ismerkedők is haszonnal olvashatják, másfelől talán a jól tudóknak is tud újat, érdekeset mondani. Lehet, hogy az elején a nyelvtani fejezetek nehéznek vagy száraznak tűnnek – aki így érzi, kezdheti a végéről olvasni a könyvet, ott könnyebb dolgok vannak. Mit tegyek: a nyelv bonyolult dolog, és persze ezért izgalmas.”