A középkori harcászat fontos szereplői voltak a kőfaragók és azok a katonák, akik a különböző ostromgépeket kezelték a várak ostromakor. A gépkezelőket egyfajta mesterlövésznek is nevezhetjük, akik többszáz méteres távolságból óriási kőgolyókat lőttek ki a megcélzott várakra és találták el őket meglepő precizitással. Ezen ostromok tárgyi emlékeit kutatják a mai Izrael és Szíria területén – utóbbi helyszínen magyar régészek is.
A középkorban csak a 14. században terjedtek el a korai ágyúk, addig a „tüzérség” szerepét távolsági ostromgépek töltötték be. Ezek az óriási méretű hadigépezetek akár 300 méteres távolságra is hatékonyan el tudták hajítani a kőgolyókat, melyek 130 kilogrammot is nyomhattak és komoly pusztítást végezhettek.
Ilyen hajítószerkezeteket használtak a mai Izrael és Szíria területén folyó harcokban is a 13. században: több keresztes várat a mamlúkok támadtak meg, majd foglaltak el. A Mamlúk Birodalom uralta Egyiptomot és környékét egészen az Oszmán Birodalom előrevonulásáig, ameddig komoly harcokat vívtak a keresztesekkel a Szentföldön. Ezeknek a harcoknak a nyomait keresik hosszú évek óta tartó régészeti kutatások során, melyekbe magyarok is becsatlakoztak: a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió keretében Margat várának feltárását végzik a szakemberek 2000 óta.
A támadások során a korszak legmodernebb ostromszerkezeteit használták a mamlúkok: Aszrúf várának 40 napig tartó ostromából például 3000 kőgolyó és 1200 nyílhegy maradt fenn, melyeket a különböző hajítógépekből lőttek ki. Találtak egy arab feliratokkal vésett golyót is, melyen ez a szöveg szerepelt: „Céloz és roham”, mellyel az 1265-ös ostromot kezdhették meg. Szintén itt találtak olyan dárdahegyet, melyet minden bizonnyal a kapu felgyújtására használhattak a mamlúkok.
Margat várának falaiban mind a mai napig megtalálhatóak kőburkolatba fúródott kőgolyók. Ez mutatja, milyen óriási sebességgel csapódhattak be a mamlúk ostromgépekkel elhajított lövedékek. Ezen a helyszínen találták meg azt a 130 kilogrammos, 44,5 centiméter átmérőjű kőgolyót is, mely bizonyítja, hogy az ostromgépeket kezelő személyzet mekkora precizitással, egyfajta „mesterlövészként” dolgozott: többszáz méteres távolságból is pontosan célt tudtak érni a lövedékek.
Az ostromgépekről, a keresztes hadjáratok harcászati eseményeiről további érdekességek olvashatóak a Határtalan Régészet című magazin 2022. tavaszi számában.
