A koreai hagyományos hímzés művészetével ismerkedhetnek meg a látogatók a budapesti Koreai Kulturális Központ április 4-én nyíló kiállításán. Lee Jungsook (Í Dzsongszuk) dél-koreai iparművész önálló kiállítása nem csupán egy különleges tradicionális mesterségbe enged betekintést, hanem a Csoszon-kori társadalmi viszonyokat is közelebb hozza a látogatókhoz.

A koreai királyi udvar eleganciája és a hagyományos hímzés művészete elevenedik meg a budapesti Koreai Kulturális Központ legújabb kiállításán, amely április 4-től három hónapon át várja az érdeklődőket. A tárlat Lee Jungsook (Í Dzsongszuk) iparművész alkotásait mutatja be, aki több mint négy évtizedes pályafutása során a hagyományos koreai hímzés finom művészetét modern esztétikával ötvözte.

A kiállításon több mint harminc egyedi műalkotás tekinthető meg, köztük királyi viseletek, paravánok, csomagoló kendők (bodzsági), függődíszek (norige) és buddhista szimbólumokat ábrázoló hímzések. Az aprólékos öltések és élénk színviláguk révén ezek az alkotások a Csoszon-dinasztia (1392–1897) udvari kultúrájába és a koreai népi hiedelemvilágba is betekintést nyújtanak.

Csoszon – egy korszak, amely meghatározta Korea kultúráját

A Csoszon-dinasztia több mint ötszáz éven át határozta meg Korea társadalmi, politikai és kulturális fejlődését. Ez az időszak nemcsak a konfucianizmus elterjedését hozta magával, hanem a művészetek, köztük a hímzés virágzását is. A koreai királyi udvari viseleteket és hagyományos használati tárgyakat díszítő hímzések a Csoszon-kori világba kalauzolnak. A tárlat a tárgyakhoz és a mesterségekhez való sajátos kelet-ázsiai viszonyulásról is mélyíti a látogatók ismereteit. Az udvari hímzés ebben az időszakban vált a hatalom és a társadalmi rang kifejezőeszközévé, miközben a mindennapi életben is egyre nagyobb szerepet kapott. A Csoszon-kor hagyományai és esztétikai normái a mai napig hatással vannak a koreai vizuális kultúrára és kézműves művészetekre.

A Koreai Kulturális Központ korábbi kiállításain már több hagyományos koreai mesterséggel ismerkedhetett meg közelebbről a magyar közönség. Legutóbb a koreai buddhista templomok és királyi paloták színes tartógerendáiról és ereszeiről ismerős tradicionális díszítés, a dáncsang művészete, valamint a koreai handzsi papírkészítés mestersége került bemutatásra Budapesten. A mostani tárlat a Csoszon-kor hímzőművészetére helyezi a hangsúlyt, amely szintén meghatározó szerepet játszott Korea kulturális örökségében.

A hímzés mint hatalmi szimbólum

A koreai hímzés a társadalmi rang és hatalom megjelenítésének egyik legfontosabb eszköze volt a Csoszon-korban. A királyi család és az udvari hivatalnokok viseletét hímzett sárkányok, főnixek, bazsarózsák és más szimbolikus minták díszítették, amelyek az uralkodói tekintélyt és az egyéni státuszt hangsúlyozták.

A kiállításon megcsodálható lesz I Szonggje, a Csoszon-dinasztia alapítójának ötkarmú sárkányhímzése, amely a dinasztia védelmező és hatalmi szerepét jelképezte. A főnix motívumot a királyné viseletén láthatjuk, amely az előkelőség és méltóság megtestesítője volt.

A katonai tisztviselők egyedi rangjelzéseit (hjungbe) tigrisek és más mitikus állatok hímzései díszítették, míg a civil hivatalnokok viseletén felhők és darvak jelentek meg. Az esküvői öltözékek hímzései – például a hvarot, a királyi menyasszonyi ruha – szintén kiemelt szerepet kaptak a Csoszon-kori ceremóniákon.

Bodzsági: több mint egy kendő

A bodzsági, azaz a koreai csomagoló kendő nem csupán egy praktikus textildarab, hanem a szerencse, a harmónia és az esztétikai tökély szimbóluma is. A kiállítás külön szekcióban mutatja be a bodzsági művészetét, amely a mindennapi életben és az ünnepi alkalmak során egyaránt fontos szerepet játszott.

Lee Jungsook bodzsági munkái különösen figyelemre méltók: kortárs motívumokkal díszített, de hagyományos technikával hímzett textíliái egyszerre képviselik a tradíciót és a modernitást. A bodzsági eredetileg csomagolásra szolgált – ajándékozásra, szállításra, tárgyak megóvására –, de jelentése ennél sokkal mélyebb. Kiejtésében hasonlít a bok szóra, amely koreaiul szerencsét vagy áldást jelent, ezért a koreai kultúrában a bodzsági használatának védelmező és pozitív energiát hordozó szerepet tulajdonítanak.

A hangsúly a csomagolás és a körülzárás aktusán van: nem maga a bodzsági hoz szerencsét vagy kedvező körülményeket, hanem az a cselekedet, hogy valamit becsomagolnak vele. Az e mögött álló szándék testesíti meg a bok fogalmát, amely a koreai hagyományokban a jóakarat és a védelem kifejezése.

Buddhista hímzések: spirituális üzenetek textílián

A kiállítás egyik különlegessége a buddhista motívumokat bemutató hímzések, amelyek szútra-részleteket, lótuszvirágokat és bódhiszattvákat ábrázolnak. Ezek a művek a koreai buddhizmus spirituális hagyományait és vizuális kultúráját közvetítik. Ezeket a hímzéseket gyakran használták templomi dekorációként, imazászlóként vagy rituális textíliaként, amelyeket szertartások során alkalmaztak.

A Csoszon-korban, amikor a konfucianizmus volt az uralkodó ideológia, a buddhizmus háttérbe szorult, de továbbra is jelentős szerepet játszott a mindennapi vallásosságban és a művészetekben. A szerzetesek által készített buddhista hímzések különösen értékesek voltak, mivel ezek a darabok gyakran fogadalmi tárgyként készültek.

A kiállításon látható buddhista hímzések nemcsak a vallási szimbólumok gazdagságát tárják fel, hanem a koreai kézművesség technikai kifinomultságát is bemutatják. Az aprólékosan kidolgozott öltések, a szimbolikus színvilág és a finom selyemfonalakkal készült minták mind arról tanúskodnak, hogy a buddhista hímzés a hit és a művészet találkozásának egyik legszebb példája.

Lee Jungsook, a koreai hímzés nagykövete

Lee Jungsook több mint négy évtizede foglalkozik hímzéssel, és művészetét már több mint negyven nemzetközi kiállításon bemutatta, többek között Németországban, Hollandiában és Törökországban. „A koreai hímzés nem csupán dekoráció, hanem a történelem, a társadalmi státusz és a spirituális hitvilág tükre is” – vallja Lee.

A művész célja, hogy a koreai hímzés esztétikáját és mély jelentéstartalmát a magyar közönség is felfedezze, és ezzel még szorosabb kulturális kapcsolat alakuljon ki Dél-Korea és Magyarország között.

A kiállítás 2025. április 4-től július 3-ig minden hétköznap 12-20 óra között ingyenesen látogatható a budapesti Koreai Kulturális Központban.