Without frontiers - Határok nélkül

performance, 2008.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Nekünk, kelet-európaiaknak még szoknunk kell a határok nélküli létet. Még nem természetes a számunkra, hogy egy bolgár, valamint egy magyar művész gondol egyet, és Berlinben improvizálgatnak kicsit, néhány száz néző előtt, akik között a német a legkevesebb. A rémületet és a kapaszkodók utáni kapkodást felváltotta a megnyugvás: vannak stabil értékeink, amire állhatunk, amik befogadnak, és ahonnan elrugaszkodhatunk. A Without frontiers "előadásszerű" koncert. Lényege a zene. A néző akár csukott szemmel is élvezheti azt, de a látványelemek segítenek az utazásban. A képek megmozdulnak, forognak, pörögnek, elszédítenek, aztán megpihennek, elbódítanak, kiszakítanak a valóságból, hogy csupán a zenére figyelj.
"Adj, Uram, esőt!"
Mert az eső elhozza azt a megtisztulást, amelyet régóta kerestünk, és mindig is keresni fogunk.
Három teljesen különböző, és első pillantásra össze nem illő habitus fonja össze alkotói lelkületét és szellemi energiáját, szokatlan módon, rítusok, ősi dallamok, kolostorok, parázstáncosok és mondák által ihletve. A háttérben gondosan összeválogatott képek láthatók, amelyek egybeolvadnak a három előadó testével, arcával, szemével, zenéjével, szavaival és érzelmeivel. A zene, a szavak, az alkotó hang és a mozgás segítségével a határtalan szabadság születik meg improvizációjukban. A szavak kiegészítik a zenét, és a zene kiegészíti a szavakat. Az egyes részletek közötti csend nem tör rád erőszakosan, hanem épp a kellő időben ad egy korty lélegzetet, hogy feltoluljon benned az érzés: "Madár vagy".

A(z) Malko Teatro előadása

Stáblista

Hozzászólások