William Burroughs-Tom Waits-Robert Wilson: The Black Rider

szcenírozott koncert, magyar, 2009.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Thomas Alan Waits amerikai énekes-dalszerző, zeneszerző, színész hangja összetéveszthetetlen: egy kritikusa szerint olyan, "mintha Bourbon-whiskys tartályban áztatták volna, majd a füstölőben lógatták volna néhány hónapig, és végül a füstölőből kihozván áthajtottak volna rajta autóval."

William S. Burroughs, amerikai író, esszéista, előadóművész. A beat generáció egyik kiemelkedő alakja volt, műveinek nagy része önéletrajzi ihletettségű, sokat merített ópium-függőségének tapasztalataiból.

Robert Wilson amerikai színházi rendező, képzőművész - a mozgás, a díszlet és a jelmez, a zene, a hang és a fény egységes hatására törekedett. Neves progresszív táncosokkal, énekesekkel, zeneszerzőkkel dolgozott együtt Amerikában és Európában egyaránt (Meredith Monk, Philip Glass, Lucinda Childs, Keith Jarret, Laurie Anderson, Tom Waits, Lou Reed stb.). A hetvenes évek közepétől rendszeresen mutatja be képzőművészeti munkáit, térinstallációit önálló kiállításokon.

A(z) Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2009. április 3., Nemzeti Színház

Stáblista

Hozzászólások

borza_laszlo 2009 ápr. 06. - 15:24:48
a zenét ne bántsd, az ilyen kellett legyen. ami ebben hamis, az direkt hamis. igazából még lehetett volna egy kicsit vadabb, hogy a Tom Waits-féle eredetihez igazodjon. ennek úgy kell szólnia, mint egy elhangolódott kintornának, olykor.

a többivel egyetértek.
1/10
tettingerr 2009 ápr. 06. - 14:42:43 1/10
BOTRÁNYOS! "Szcenírozott koncert", az annyi, mint némi játékkal fûszerezve, díszlet és jelmez nélkül elõadni egy darabot. De hogy a zenei anyag sincs meg!?! Borzalmas angolsággal olvassák éneklés közben /?!?/, de még az összekötõ jelenetek szövegét sem tudják...Hát ez legfeljebb felolvasó-színház, vagy egy köznapi próba!!! Zene különben is csak mutatóba van: ennyire, szó szerint HAMIS zenekart még soha színpadon nem hallottunk. Mindenki 4-5 hangszeren játszik, ahelyett, hogy azon az egyen próbálkozna, amely a sajátja... zûrzavaros, túl komplikált, megöli az éneket és a stílust. Egy billentyûás, basszussal, ütõssel bõven elég lenne! Aki tud énekelni, jól csinálja, /Kulka, Mátyássy, Kimmel/, de minek? --- A végén Básti Juli ráadásnak csodálatosan elénekli egyik régi swing-melódiáját, ragyogó, elbûvölõ! - mert nem ide tartozik. Erre kellett másfél órát szorongva, szenvedve várnunk?!?
Mind ez a Tavaszi Fesztivál Nemzetközi Színházi Programjában... szégyen, gyalázat, átok.
borza_laszlo 2009 ápr. 06. - 09:47:18
Láttam szombaton. Nem volt jó. Nem volt vállalható, talán ez a jó szó, több szempont miatt.

Ami jó a darabban, az a nagy hûséggel összepakolt zene; igaz, azért az eredeti karcosságát nem sikerült reprodukálni, de azzal fölösleges is túl szolgaian próbálkozni.

Ami viszont nagyon nem jó, az a szövegek szinte minden "nagy név" általi folyamatos olvasása. A fiatalok meg tudták tanulni a rájuk esõ max 2-3 dalt, meg fejentként fél oldal köztes szöveget, az idõsebbeknek úgy látszik, ez nem kötelezõ. Kulka mint hírnök, mesélõ OK hogy olvasott, olyan volt a szerepe, de hogy az ördög mappából kísért, az rémesen gyenge. Ha elfoglaltak, ha nincs idejük, nem kell elvállalni (biztos lett volna, aki elvállalja, esetleg társulaton kívülrõl). Erre az a béna elnevezés, hogy "szcenírozott koncert", nem mentség. Ha nincs pénz mûfordítóra, nem kell megcsinálni. Ha nincs olyan színész, aki tudja, hogy a devil nem devil, hanem minimum "devöl", akkor nem kell megcsinálni (no persze errõl elég lett volna a résztvevõ harmincennyihány emberbõl egyszer valakinek felvilágosítania a sztárt - de ez gondolom nem megy). Ha nincs ötlet olyan maszkokra, amik valamennyire azért különböznek a külföldi elõadásokéitól, nem kell megcsinálni.

Nem mintha ne lettek volna benne jó alakítások, mert voltak (ha az említett illúzióromboló tényezõktõl eltekintek, szinte mindenki jó volt); egyébként is elég hálás dolog lehet zakkant marionettbábukat játszani, ráadásul ilyen szöveggel és zenével. De olvasópróbáért pénzt kérni azért elég meleg. Ha az ezüstgolyódealer mappából olvassa fel az árait, nem tud borsódzani tõle a hátam, és a groteszksége is csak nevetséges.

Szabó Kimmel Tamás elõtt le a smicivel.

Persze nem mondhatom, hogy megbántam. ugyanis, ha nem mentem volna el, azt bántam volna meg. De azért kár érte. Azt írták, a rendezõ régen meg akarja csinálni, nagyon. Várhatott volna még a kedvezõbb feltételekre.