Vörös

színmű, magyar, 2013., 16 - 99 éves kor között

+ 6 kép

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

1941-ben Hitler arra kéri a magyar kormányt, hogy tegye lehetővé a német csapatok átvonulását, cserébe elismeri az ország területi igényeit Jugoszlávia felé. Ellenkező esetben lerohanják Magyarországot. Teleki a helyzet kiúttalansága miatt öngyilkos lesz, Horthy pedig engedélyt ad az átvonulásra. Magyarország szembe kerül a nyugat-európai hatalmakkal. Horvátország kiválását követően (merthogy ezáltal megszűnt az örökbarátsági szerződést aláíró Jugoszlávia) a magyar hadsereg is bevonul a jugoszláv területekre, s 1942 elején sor kerül a számos helyi áldozattal járó újvidéki razziára ("hideg napok")...

...majd 1944-ben ennek a megtorlására. A jugoszláv kommunista partizánalakulatok győzelmi mámorban indítják meg bosszúhadjáratukat. A védtelen magyar lakosság kollektív bűnösnek tekintendő. Fasisztának. Korra és nemre való tekintet nélkül. Bírósági perek nincsenek, csak kínzások, lincselések, internálások és tömeges kivégzések...

A Katona József Színház és a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának egyedülálló vállalkozása elsősorban számos szemtanú vagy leszármazott vallomásán alapul, ezáltal kíván egy hiteles, ám hihetetlen képet alkotni valamiről, amiről szinte megfeledkeztünk, mert az emberek néma rettegése még évtizedeken át tartott. Nem mertek mást tenni, mint széttárták karjukat és hallgattak... Ugyanis a terror keze messzire nyúlt. Egészen a közelmúltig.

A(z) Kamra előadása

Bemutató időpontja:

2013. november 8., Kamra

Stáblista

Hozzászólások

virata 2014 ápr. 09. - 07:58:03 Előzmény varvolgyi
Nem lehet nem a díszlettel kezdeni, mert a nagy sötétben a kis teremben odaültetik az embert közvetlen közelébe. Egy hatalmas fekete salakkal teli tál, amibõl emberi végtagok lógnak ki. A mély, salak szerû anyag végig terepe a színpadi mozgásnak, valahogy azt sugallva, hogy innen nem lehet kimászni, a hely visszahúz.
A Hideg napok és a bosszú-történet elõadásának hiányosságait az elõttem szóló felsorolta. De nem lep meg, hogy egy Vajdaságban élõ magyar szerzõ környezete sérelmeit úgy írja le, hogy "úgy kezdõdött, hogy õ visszaütött". Mert nem mindegy, hogy valakit azért internálnak, mert szerb, vagy azért, mert a szerbek kiirtásában való részvétellel gyanúsítják. A magyarok - már jóval a Hideg napok elõtt - szerbek tízezreit zárták táborokba "etnikai tisztogatás" címén, míg a partizánok három évvel késõbb tõlük elvárhatóan csak a kollaboránsokat keresték - néha kegyetlen módon. Ez a distinkció hiányzik Máté darabjából, ami azért sajnálatos, mert a történelmet kevésbé ismerõ és a a mostanában zajló egyoldalú megemlékezésekbõl tájékozódó állampolgár csak azt látja, vérengzések itt is ott is. Illetve itt sokkal több: mert Brestyánszki gondoskodik a magyarokat megkínzó történetekrõl, Máté pedig ezeket igyekszik megindítóan be is mutatni. De amit nem mutat be (karóba húzás, nõk mellének levágása), azért elmesélteti. Ahogy hosszan sorolja a meghurcolt magyarok névsorát is - független attól, ki volt nyilas, vagy kollaboráns. A kor darabban megszólaló tanúi ezért nem hitelesek. Diktatúrának nevezik a háború elõtti Jugoszláviát, amellyel Magyarország örök barátsági szerzõdést kötött (majd három hónap múlva megtámadta). Ahogy nem illik egy öregasszony szájába az sem, hogy valaki a temetõben landolt, hiszen 1944-ben még nem lehetett a repülési szakszó olyan elterjedt, hogy egy falusi néni használja. A darabban a szerbek állandóan kólóznak. Vérengzés elõtt, vérengzés alatt, vérengzés után. Ha mást nem, Máté Gábor annyit elért, hogy aki ezt a lendületes néptáncot eddig nem ismerte, annak akárhányszor látja, a kegyetlen vad rácok fognak eszébe jutni.
8/10
varvolgyi 2013 dec. 29. - 15:12:02 8/10
Máté Gábor mint rendezõ ( ismét ) nagyon kitett magáért. A darab pergõ, feszes , egyszerû eszközökkel zseniálisan operál. A jelenlévõ vetítõvásznat viszont alig és akkor is zavaros jelentéssel használja.Maga a mû, aminek apropója a magyar hadsereg 1941-es újvidéki bevonulását követõ drasztikus vérengzés ( " hideg napok ") majd az erre adott szerb válasz sajnos féloldalasra sikerült. Kiderül ugyanis, hogy a szerbek csaknem kivétel nélkül gorombák, erõszakosak és iszákosak, a partizánoknak szinte nincs más dolga csak az, hogy válogatás nélkül brutálisan gyilkolják , kínozzák és erõszakolják a magyarokat.Biztos van ebben sok igazság , de a kiváltó ok sem felejthetõ ugyanakkor az tény, hogy a partizánok, miközben az életükkel játszottak gyakorlatilag szovjet segítség nélkül kiûzték a németeket a Balkánról.Jellemzõ ugyanakkor, hogy a közösség tagjai közül csak a zsidó orvos és a kis cigány legény ismeri a szerb nyelvet, a többi a magyar nyelvi izoláltságában él, ami bizony az adott helyzetben is hátrány.A téma bizony nagyon is elgondolkodásra ösztönöz, aki megnézi a darabot biztos ,hogy nem fogja azt egyhamar elfelejteni.