A történetben Pontevedro államkincstára koldusbotra jutott, ám mégis káprázatos estélyt rendeznek, ahol megjelenik Glavari Hanna, a szép, fiatal és vagyonos özvegy is. Zéta nagykövetnek ekkor remek ötlete támad. A gazdag özvegyet és Danilo követségi titkárt össze kell hozni, s a házasság megmentheti az eladósodott Pontevedrót.
Az operett formálisan Párizsban játszódik, de ez a fiktív helyi kolorit csak a homlokzat, amely mögött Bécs és Közép-Európa életvalósága húzódik meg. Az elaggott arisztokrácia kinevetése, a vérmes "hazafiság" karikírozása, a szereplők, maga a hősnő, Hanna, talán pestiek, prágaiak, zágrábiak - de legfőképpen bécsiek. "Vagyis: a Lehár Ferenc darabja immár nem operett, hanem kortörténeti esemény, az idők szellemének megnyilvánulása, csaknem fogalom..." - lelkesedett A Hét kritikusa. (Hanák Péter)
A víg özvegy szövegkönyve alkalmat adott Lehárnak, hogy szakítson az operettek világában túlnyomórészt uralkodó valószerűtlenségekkel. Részben mondén, részben nemzeti karakterű muzsikával, logikus drámai felépítéssel olyat alkotott, ami merőben új volt ebben a műfajban. Művével új megvilágításba került az operett-zeneszerzés zenekari technikája is. Hangszerelése lényegében gazdagabb és szebb színekben csillogott, mint elődeinek és kortársainak ilyen jellegű munkája.[...] Glavari Hanna és Daniló története nem mindennapi karriert futott be. Mindent felülmúló internacionális sikere bizonyította, hogy Lehár feltalálta a nemzetközi operett komponálásának receptjét. Egész Európa Lehárnak tapsolt és 1907 októberében New Yorkból elindult A víg özvegy amerikai sikersorozata is.
A(z) Csiky Gergely Színház előadása
Hozzászólások