Nincs kimondva, de a jelmezekből és a díszletekből egyértelműen látszik, hogy a II. világháború idején járunk. Fiatal kisfiúnak, Kuksinak édesapja utolsó mondatát mondja: "Nem szabad félni!" Az Állami Javítóintézetet szétbombázták. A találatot túlélt fiatal fiúk elveszve, csapatba rendeződve próbálják túlélni a háború viszontagságait. A fiúk csapatukba veszik Kuksit is. Időközben találkoznak egy másik gyereksereggel. Az eleinte nehézkes elfogadást követően rájönnek, hogy csak együtt vészelhetik át ezt az időszakot. Közben a hadsereg és a statáriális bíróság hajszolni kezdi az árvává vált gyerekeket, akiket csavargónak nevez. A két csapat vezetője között meglepő kapcsolat alakul ki. A "domb" tetején találnak egy elhagyatottnak tűnő birtokot. Ott Simon Péter, egykori karmester és zeneszerző lakik. Bizalmatlanságból végül bizalom lesz a gyerekek és a ház ura között. Megtanítja őket a zene fontosságára és szeretetére (Zene az kell). Azonban a hadsereg és egyben a statárium megtalálja őket, de a gyerekek felveszik a kesztyűt. Sikeres, de mégis tragikus véget ér a harc. Ám, Simon Péter egy utolsó ajándékot ad a gyerekeknek, amivel életüket is egyben megmenti.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások