Coleman és Valene. Két testvér. Születésük óta egy házban laknak. A nap huszonnégy órája Coleman és Valene kisszerű gyűlölködésének terepe. Most éppen apjuk temetéséről érkeznek. Coleman ölte meg az apát, mert az kifogásolta Coleman frizuráját. Valene megőrzi a "titkot", ha megkapja az apai örökséget. A faluban persze titok nincs, de a tettnek jelentősége sincs, szülő-, gyermek- testvérgyilkosságokkal és bódult öngyilkosságokkal teli múlt és jelen. A ház mindennapos látogatója az alkohollal ápolt-eltakart lelkifurdalás élő szobra, a lepusztult férfi, Welsh tiszteletes és a belé reménytelenül szerelmes, a fivérek teli és üres üvegeinek gondozója, Kicsilány, ez az érett-éretlen lány, a falu romlásának virága. A whiskysüveg, a kés és a puska mindig kéznél van...
Kiváló elõadás.
Jó a színpad 4 szektor-5soros elrendezése, a színészek remekelnek. A nyomorúságukban egymást szapuló kisemberek próbálnak kitörni, de ez csak öngyilkosságok árán sikerül.
Remélem, a kaposváriaktól az Éjjeli menedékhely is látható lesz valamikor a Tháliában.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások