Az Übü király Alfred Jarry főműve, eredetileg - egy rennes-i gimnáziumban írt - diákbohózat. Hébert úr, Jarry fizikatanára és vitriolos gúnyolódásainak örök céltáblája lett az Übü- figura magja, belőle teremtett tizenöt éves fejjel egy világirodalmi alakot: az olykor ocsmány, hálátlan, gyáva, kapzsi, gyilkos és zsarnok, olykor gyermekien amorális Übüt, akinek az emberiség nagy jellemcsarnokában van a helye. Általa állítja pellengérre egy valószerűtlen, képzeletbeli Lengyelországban az ostoba önkényt, a közönségességet, a nyárspolgári, bürokratikus hatalmi tébolyt. És bár a darab 1896-ban, első, botrányos bemutatásakor még túlzónak tűnt, a történelem később olyan bősz Übüket produkált, akik mellett Jarry Übü papája minden rémséges tette ellenére is elbújhat. Jarry műve szokatlan vegyüléke a tiszta színháznak, a nonszensznek és a mítosznak - apokaliptikus bohóckodás.
A Maladype nem dédelgette heteken át az előadás titkát, hogy meglepetésként robbanhasson a bemutatón: a...
Hozzászólások
9/10
FElepHánt
2009 dec. 24. - 19:13:59
9/10
Übü a kortárs színház próbaköve, a Nagy Krakkó-járások idején vagy hatfélét láttunk, a legújabb Titkos Lakásban, mely a legendás "Tilos az Á" fölött található, fûszeres theával megvadítva ücsörgünk a Hírlapkiadó Vállalat eladatlan újsághegyei között. A szereplõk vakmerõen csúsznak-másznak a papírormok között, valóságos makula-túrákat tesznek, miközben abszolválják a teljes színlapot. De mi mindenre jó az a tömérdek újság! Bajuszt, szakállat, csákót formáz, ruház és eltakar, ollóval nyírható, fürgén tépkedhetõ, sõt tele szájjal ehetõ is!
Ahogy Übü papa a cellulóz-étket habzsolja, úgy nyeli el õt és végül az egész stábot Fátyol Kamilla papír-monstrumának feneketlen gyomra... Balázs Zoltán rendezése többszörösen meghaladja a szokásosat: produkcióról produkcióra, tudatosan építi csapatát, minden bemutató egy egyetemi szemeszter záróvizsgája, - színészeinek alkotóerejét hívja elõ, partitúrát tervez, de a szólamokat az aktorok írják. - És micsoda vonósnégyes muzsikál itt! A gordonkánál Páll Zsolt adja a cári nagyságrendû gránit-alapot, de közben a kamasz Bugrislávot is kedvtelve játssza, meg még hét szerepet, - Tompa Ádám mélyhegedûjén tompán bambul a Paraszt, hetykén vitéz Paszomány kapitány, a fogászatilag koronázott Vencel király pedig szordínós pöszeséggel szól. Brutális férje mellett másodhegedûs az igézõ Übü mama: Lendváczky Zoltán vicces sablonok nélkül, teljes átlényegüléssel hitelesíti, nem feledve férfiasságát, amit rettentõ VérMedve-ként hasznosít.
A prímárius, az Elsõ az Egyenlõk között Orosz Ákos, az õ figurája teszi Jarryland-ot a tízezer geg országává. Minden szavára van gesztusa, minden mozdulatára mimikája dupláz rá, bravúros fürgeséggel élteti Übü papát, egyszerre groteszk és csínytevõen abszurd. Kiszámíthatatlan elevenséggel sziporkázik derékig beásva fél négyzetméteren, - tör-zúz, rombol és aláz, rá is záporoznak az ütlegek, - úgy állja hõsiessen, ahogy a publikum is a brilliáns poénok végenincs sorát. Garantáljuk, hogy minden elõadás más és más lesz, a produkció hevesen pulzáló élõlény, amely folytonos fejlõdésben, változásban teljesíti ki magát. Tûzzük ki a Maladype Bázis ormára a lengyel kétfejû sas zászlaját, a Papa jött, látott és gyõzött, Übü: - Király lett!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások