„Mindnyájunknak három élete van: egy nyilvános, egy privát és egy titkos.”

Gondolj a legjobb barátodra! Vagy a szerelmedre, házastársadra. Valakire, aki igazán közel áll hozzád. Ismer ő téged igazából? Tudja, mi tenne boldoggá? Miről álmodozol, fantáziálsz? Gondolj bele, mennyi bajt okozna, ha az, aki esténként melletted fekszik, belelátna a fejedbe, amikor csak akar!
Vagy a telefonodba. Látná, kinek üzensz, mit, és milyen stílusban. Merre jársz, mit vásárolsz, mire keresel rá.

Mindenkinek vannak titkai. Akár csak kósza gondolatok, amiket nem szívesen osztana meg senkivel. Azt mondod, te őszinte vagy? Meg tudsz nyílni a barátaid előtt? Bármiről tudsz beszélgetni a pároddal?

Rendben.
Ki mernéd cserélni vele a telefonod egy napra?

A többszörösen díjazott olasz filmből készült előadás olyan kényes kérdéseket feszeget, hogy mit jelent őszintének lenni egy barátságban, szerelemben, hogy meg lehet-e ismerni a másik embert, vagy erre az együtt leélt élet is kevés.

Egyetlen éjszaka eseményeit követjük végig, egy baráti társaság vacsoráját. Gyerekkori barátok, házastársak; jól ismerik, szeretik egymást. Bíznak egymásban. Játszani kezdenek. Vajon mi volna, ha belelátnának egymás telefonjába? Feszült, abszurd, szórakoztató jelenetek követik egymást, és miközben biztonságos távolságból nevetünk a szereplőkön, nem tudunk szabadulni a késztetéstől, hogy a saját életünkre gondoljunk.

A(z) Móricz Zsigmond Színház előadása