Téli utazás

táncelőadás, 2004.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

...Álomszerű, emlékeken, hallucinációkon, megélt vagy képzelt érzelmeken alapuló történetből az ember sajátos utazása formálódik meg a Tél, a pusztulás felé. Ám közben mégis a létezés büszke pillanatai, a nagy érzelmek, a szerelem, a gyermekkor, a csalódások halmaza, egy cseppnyi boldogság idéződik meg. A szereplők - a Nő, a Vándor, a Verklis és az Árny - belekerülnek egy sajátos történetbe, amelyre hiányaik, sérüléseik késztetik őket. A nagy közös álmodást a Postás érkezése szakítja időnként félbe. Ő az egyetlen külvilági kapcsolat, híreket, leveleket hoz. Ám szelektál a hírek között, csak a kedvezőeket adja át, a rosszakat megsemmisíti. A hírek tovább táplálják az álmokat, a kapcsolatok bonyolódnak, szélsőségessé válnak. A társaság nagy közös ábrándját a Festő rögzíti, a tűzfalra rótt rajzaival.

A történet halad a Télbe, az idő éjfélre jár. A Postás utoljára érkezik. Arca döbbent, biciklije eldől, kerekei tehetetlenül forognak. Valami történhetett odakint. Az emberek hírre várnak, a közös álmodásnak szüksége van újabb és újabb hazugságokra. A Postás már nem szolgálhat ezzel, a tehetetlen embert kétségbeesésükben agyonverik. Táskájára rontanak, kinyitják, üres. Csak füst szivárog belőle, majd a füst nyomában egy hatalmas fehér selyem, talán egy ejtőernyő nyílik ki, mely lassan eltakarja hőseinket. A zongora elhallgat, a testek mozdulatlanok. Csak a rajzok látszanak a tűzfalon, az eddig néma verkli megszólal...

Az előadás létrehozói: Ladányi Andrea, Krámer György, Szakály György, Vándorfi László

A(z) Millenáris előadása

Bemutató időpontja:

2004. február 18., Millenáris

Stáblista

Hozzászólások