A Tangó c. dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása. Megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. A szülők - úgy vélik - annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert, és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. Programjuk a teljes szabadosság ("azt csinálja mindenki, amihez kedve van"). Ennek következtében azonban a jelenkor ifjúság légüres térbe kerül. Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: Vagy újabb konvenciókat kell teremteni, vagy helyreállítani a régieket. Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak, így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként - a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben. (P. Müller Péter)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások