A SZESZ új előadásában, amelynek bemutatója 2009 nyarán a THEALTER fesztiválon volt, a Don Quijote-tematikát dolgozzuk föl, felmutatva a regény, illetve a színpadi feldolgozások számunkra fontos csomópontjait is. Don Quijote döntése: hozz áldozatot. S a legnagyobb áldozat: tenmagad. Don Quijote egyedül volt. Az emberek között volt ő egyedül, s mégis úgy szívta magába a körülötte lévő világot; azt a világot, amelyet felfogott és érzékelt, azt a világot, amelyről korábban azt gondolta, hogy befogadó lesz vele szemben; mégis úgy szívta magába, mint az éltető napfényt a parányi fotoszintetizáló élőlény. S mi a tanulság? Képtelenek vagyunk ölelésünkből elengedni az általunk felépített illuzórikus világot. Erősen szorítjuk. Ez a tragédia? Ez itt a bökkenő? Mesék és álmok erdejébe igenis tévedjetek, emberek! Hisszük, hogy a játék: "Segít túllátni a szűk életen!" Megérinteni a másikat. Don Quijote rossz korba született. Éppúgy, ahogyan nekünk sincs ínyünkre ez a kor. Ezért színházat álmodunk magunk köré, amelyben boldogok lehetünk - egy időre. (Czene Zoltán, rendező)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások