Johanna természeti csapás. Földrengés az angoloknak - tornádó a franciáknak. Általa fölragadva, mintegy véletlenül épp oda jutnak, ahová már nem is álmodták, a győzelembe. Győzni jó. Kábítóan jó. Aztán viszont jöhetnének a hétköznapok. Csakhogy a tornádót kellemetlenül lehetetlen visszazárni a palackba. Milyen kívülről nézni, és milyen lehet benne lenni a tornádóban? Elég volt már csak kimondani a nevét - Jehanne - és dőlt az ellen és rajongott a népe - mint egy mai Megasztárért -, ő volt a Hang. Az egyetlen hiteles beszélő. A hang nem önmagát jelentette, hanem a kinyilatkoztatást. Sok szándék és ok vezette el a máglyáig. Bosszú, ressentiment, hanyagság, hallgatás, meg saját önpusztító késztetése, nem bírt nem-igazat mondani a szerencsétlen. 1920-ban avatták szentté, amikor már vagy ötszáz éve mindegy volt neki. Johanna történetét, mint egy passiójátékot, újra és újra játszani kell, hogy az emberi silányság, a megalkuvás, a hataloméhség ne válhasson természetessé. Bartsch Kata a 2008-as POSZT-on elnyerte a Legjobb harminc éven aluli színésznő díját.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások