Sounddance

előadás, 2006.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A kritika elegáns hancúrozásnak, pasztoráli idillnek nevezi a darabot, mely elektronikus zenére, komputerizált mozdulatokra és hangélményekre épít.

Merce Cunningham vitathatatlanul a modern tánc korszakalkotó mestere. Absztrakt táncművei az emberi mozdulatot állítják a középpontba. Táncos kísérletei nem csak számtalan koreográfus generációt inspiráltak, de felszabadítóan hatottak a kortárs művészetek más ágaira is. Kidolgozott egy sajátos tánctechnikát - a nevével fémjelzett Cunningham-technikát - amelyet ma a világ modern táncművész képzésében alaptananyagként oktatnak.
Táncosként első tréningjét és színházi tapasztalatait a Seattle-i Cornish School-ban szerezte. 1935-től Martha Graham együttesének szólistája volt. Graham támogatta a fiatal tehetséget, aki 1945-ben maga is koreografálni kezdett a társulat számára.

1953-ban alakította meg saját együttesét - a Merce Cunningham Dance Company-t -, amelyben folytatta művészi felfedező útját. Munkáit "progresszívnek", "baljósnak", "dekadensnek" nevezik kritikusai.
1953 óta Merce Cunningham számtalan koreográfiát, szólót, duettet készített maga és együttese számára. Technikája nem tagadja a klasszikus balett értékeit, sőt épít azokra. Az általa felkutatott mozdulat nem szerves része színpadi kontextusának, a zene és a színpadkép "csak" színesíti az előadást. A színházi elemek között nem a hierarchia a döntő, hanem az egymás mellé rendeltség, a véletlenszerűségből adódó összecsengések, pillanatok. Noha műveit a dadaista szellem hatja át, mégis magas technikai virtuozitást követel meg táncosaitól.

A(z) Müpa előadása

Bemutató időpontja:

2006. május 3., Müpa

Stáblista

Hozzászólások