Rimszkij-Korszakov Seherezádéja vadsággal és barbársággal teli történetét átszövi a keleti dallamok romantikus világa. Markó Iván a darabot a mából indítja, majd visszatér a múltba, a mese világába, hogy befejezésként újból napjainkra vetítse ki a mű igazságát. Egy magányos nő egy bálból hazatérve az alkohol mámorában átéli Seherezádé szerelmi és drámai történetét. Fantáziájában megjelenik a férfiember két típusát megszemélyesítő vezír és az arany rabszolga. Egyikük a hatalmat, a gazdagságot és az erőszakosságot jelképezi, másikuk a kedvességet, az érzelmi telítettséget, ugyanakkor azonban az emberi kiszolgáltatottságot is. Seherezádé a szerelem szabadságára vágyik, és nem a hárem bezártságára. Fellázítja társnőit az önkény ellen, hogy a boldogság teljességét válasszák. A történet drámai véget ér. Álmából ébredve hősnőnk újraéli az erotikus vágy szépségeit és veszélyeit.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások