A darab a legendás betyárvilág korából meríti történetét, cselekménye izgalmas, szerelmi szálakkal tarkított kalandok sora. Az útonálló, fosztogató szegénylegények már a Rákóczi-szabadságharc után megjelentek, de csak a 19. század elején növekedett a számuk. A betyárok a földnélküli zsellérekből és a kegyetlen katonafogdosás elől, vagy éppen a katonai szolgálatból menekülő legényekből, csavargókból verbuválódtak. Világukat egyféle romantika övezte, s mivel a mindenki által gyűlölt hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek.

A valóságban azonban nagy részük közönséges bűnöző volt, akiről nehéz lett volna népdalokat költeni. A “jó betyárok” körül viszont valóságos legendák alakultak ki, hősként tisztelték őket, egy-egy vezérük lett a betyárvirtus megtestesítője, a népdalok hőse. Legnagyobb hírnévre az alföldi, Szeged környéki Rózsa Sándor tett szert közülük.

A darab kiváló jellemábrázolással fordulatos módon mutatja meg Rózsa Sándor, a betyár személyiségének átalakulását. Drámai feszültségekkel, hármas szerelmi kalanddal, időnként humorral jelenik meg a magyar betyár alakja. A látványos lovas jelenetek, szekérrablások, táncok csak fokozzák a hangulatot.

Szűts István a Kormorán együttes zeneszerzője, kiváló népi ihletésű rock zenét szerzett a darabhoz, amely nagyszerűen hangszerelt és kiválóan harmonizál a történettel.

A(z) Nemzeti Lovas Színház előadása