Az angolszász kortárs zene egyik legizgalmasabb alakja, a skót James Dillon [1950] 2004-ben fejezte be első színpadi művét, mely az antik görög mitológia egyik vérgőzös epizódját dolgozza fel. A megerőszakolt, nyelvétől megfosztott, végül fülemülévé váló Philomela tragikusan szép története különösen izgalmas operaszüzsé, hiszen - ahogy a szerző fogalmaz - "Philomela, a dalok szerelmese nem képes énekelni, s így a kifejezés új formáit kell felfedeznie". Erre törekszik a három énekest, kamaraegyüttest és élő elektronikát alkalmazó mű is, mely az alkotók szerint a barokk opera és a japán No-színház sajátos ötvözete. Dillon nehezen definiálható zenei világára a különböző kultúrák elemeinek keverése éppúgy jellemző, mint az új kifejezőeszközök és formák keresése. Az 1980-as évek elején a londoni New Complexity mozgalom tagja volt, s ekkoriban elsősorban zene és tér viszonya foglalkoztatta Varese és Xenakis nyomán. Zenei stílusa azóta nagy utat járt be, miként művei is - a legjelentősebb zenekarok, fesztiválok és előadók társaságában. A Philomela 2004-es portugáliai ősbemutatója hatalmas siker volt, a darab azóta számos európai nagyvárosban került színre, s a Budapesti Őszi Fesztiválra a premier előadógárdája, a portói székhelyű kortárszenei együttes, a Remix Ensemble hozza el a művet, a címszerepben a világhírű és Magyarországon is jól ismert finn szopránnal, Anu Komsival.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások