Pericles

előadás, magyar, 1999.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A Pericles Shakespeare ritkán játszott darabja. Az utolsó alkotói korszak regényes színművei közé tartozik. Keletkezése 1609-re tehető. Sokáig még Shakespeare szerzőségét is vitatták. A korabeli közönség körében viszont tartós népszerűségnek örvendett, mert minden bizonnyal éppen a közönségigény teremtetette meg a regényes színmű mesével rokon műfaját. A mesékben kézzelfogható empirikus-földi valósággá lesz a legmélyebb és legvalószínűtlenebb álom a boldogságról; az események egymásba kapcsolódása ugyanolyan kideríthetetlenül értelmetlen, mint a mindennapi életben, csakhogy a mese értelmetlenségről értelmetlenségre haladva mégis a legáltalánosabb, leghőbb földi-emberi vágynak, a boldog élet utáni vágynak feltűnően képtelen, ám magától értetődő beteljesedésével ér véget. (Lukács György) Shakespeare Periclese is egy mesei alaphelyzetből indít: A királyfi elindul szerencsét próbálni. Feleségül akarja venni Antiochia királyának leányát, de csak akkor kaphatja meg, ha kiállja a próbát, vagyis megfejti a király rejtvényét. Ha nem, halál fia. A mese itt szokatlan fordulatot vesz: a rejtvényfejtés kelepce. A lány nem eladó, a rejtvény apa és leánya vérfertőző kapcsolatát "rejti". Akár megfejti, akár nem: halálra van ítélve. Periclesnek sikerül elszöknie, de élete ettől kezdve állandó menekülés. Minden apa-lány kapcsolatban ott sejti a vérfertőzés lehetőségét. Mégis megnősül. Épp abban a pillanatban, amikor Antiochust és lányát az istenek elpusztítják. Felesége lányt szül neki, de belehal a szülésbe. Pericles ezt jogos büntetésnek érzi. Mintha megörökölte volna Antiochus bűnét, és neki kellene vezekelnie érte. A kislányt idegenek kezére adja, nem akar találkozni vele, amíg férjhez nem megy. A sors mégis összehozza őket. Tizennégy év után. A darab végén megint ott áll egy apa, a lánya és egy kérő... A mese, az istenek és Shakespeare megkegyelmeznek. De a képet, amely Pericles agyába, érzékeibe beleégett, amitől egész életében rettegett, és amitől, mint egy vágyképtől nem tudott soha szabadulni, magunkkal visszük.

A(z) Kamra előadása

Stáblista

Szereplők

Escanes (matróz, kalóz)
Thaliard (a gyilkos Leonin)
Kerítő Boult
Helicanus (a dajka)
Dionyza (a kerítőnő)
Marina (Pericles lánya)
Antiochus lánya
Simonides lánya
Pericles ifjan
Lysimachus
Antiochus és Simonides

Alkotók

Hozzászólások