Országalma

előadás, magyar, 2010.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Volt, hol nem volt egy ország. Abban az országban élt egy szegény cigány. A tolvaj Csulánó. Annak volt egy lánya, a Mariska. Hát az olyan szép volt, mint egy fekete rigó. Jött a Mátyás álruhában és elvette feleségül. Nagy lakodalmat csaptak, aztán a király, hogy felébredt, hazament. Nem maradt utána más, csak az országalma. No meg persze a kis Jankó.
Arcátlan, fordulatos mese felnőtteknek Csulánóról, Jankóról, cigányokról, Mátyásról, az igazságról, magyarokról, Magyarországról. Egy dráma történelemről és jelenről. Merész előadás - sok nevetéssel - fiatal alkotóktól a szembenézésről, a szembe nem nézésről, a reményről és a reménytelenségről, a rohanásról, a látszatról, a hazugságról és a mesei valóság igazáról. Melyik a valódi országalma? Miért is ölt álruhát Mátyás király? Hol lakik az igazság és hogyan menekül meg Jankó a bitóról?

A(z) Jászai Mari Színház, Népház előadása

Bemutató időpontja:

2010. november 13., Jászai Mari Színház, Népház

Stáblista

Hozzászólások

9/10
FElepHánt 2010 nov. 14. - 19:28:42 9/10
Avagy: Hogyan született Nemzeti Egyetértés a Csulánó és a Hunyadi nemzetség között?

Mintha pásztortûz mellett hallgatnánk, õszi éjszakán, olyan csöndes, olyan mesés, olyan varázslatos. Semmi romantika, semmi duhaj virtus, semmi folklór-hamisság: Csulánó cigányember kalandjait a halkszavú Rusznák András indítja el a csupasz színpad homályában. Ráérõsen hömpölyögnek a színes epizódok, mígnem maga az ifjú Mátyás király lép színre, egy pohár víz elég neki a sudár Kõszegi Mária kezébõl: egybõl feleségül kéri. Kárpáti Pál jogara WC-pumpa, országalmája csak plasztikgömb, mégis erélyes méltósággal játssza szerepét .Lo- va is van, a csengõs Németh Fruzsina, akit aztán Beatrix királynõként is lovagolhat. A tenyérrel ritmizált lódobogás, a lábbal szteppelt patazaj megejtõ egyszerûsége jellemzi az játék cizellált stílusát.

Jelzések, gesztusok, stilizált momentumok dicsérik a rendezõ Kárpáti István kortárs-színházi fogékonyságát. A cigánymama szerepében Vesztl Zsófi anyáskodik, a királyi udvar importált elitjét Egger Géza Galeotto Marzio-ja képviseli. Fritz Attila egymaga testesíti meg a dolgozó népet, Paraszttól Lakájon át a Cukrászig, de a László király - Kázmér király - Ferencjóska - Mahomet császár arcképcsarnok megjelenítésében is derekasan helytáll. Az Ördög ûzte Csányi Dávid Négerek-beli Nagy Futás-ára emlékeztet, természetes hangvétele, hiteles õszintesége emberi közelségbe hozza a cigányfolklór hõsét, éneke, gitárjátéka visszafogott hangzásával felülírja a tomboló ritmus-orgiák álságát. Viharzó ördögfióka, kuncogó kobold, de hóhérlegényként sem lenne ajánlatos ujjat húzni vele: Guary Szandra hajlékony lendülettel, árnyalt élességgel abszolválja fickós figuráit. ...

Hát még amikor a bajvívó Holubár böhöm izomzatával még a vasfüggönyt is az égbe nyomja! Le is gyõzi nagy királyunkat, minket meg könnyedén gyõz meg ellenállhatatlan tehetségérõl. A gyõztes csaták terepasztala királyi palásttá alakul, Rusznák András az idõs Matthias Rex képében viaskodik országos gondjaival, majd a felbukkanó Kárpáti Pál-ban Csulánó-nemzetségbéli zabigyerekét ismeri fel: békévé oldódik az etnikai ellentét, példát mutatva a fenekedõ mának. (De hol van itt egy Hunyadi?!?) Hatalmas utat tett meg a tatabányai teátrum: Népházból Jászai Mari Színház lett, alkalmi produkciókból állandó társulat, országos hírû elõadásokkal. Gyönyörû gesztus, hogy a búcsúzó vezetés utolsó bemutatója a sokra hivatott, még egyetemista Kárpáti István vizsga-rendezése, mely abban a hitben erõsít meg, hogy az örök értékek elpusztíthatatlanok: a Fantázia, az Emberség, a Mese..., - és a Színház.