"Olyanok vagyunk, mint a jégcsapok, amelyek az első olvadás után a háztetőről a föld felé merednek. Lassan elfogynak, vagy a földre hullnak és elolvadnak. Akárcsak mi. Néha jön egy-két hidegebb nap, akkor valamennyire megszilárdulnak, és az ablakon keresztül az ember erősnek, félelmetesnek látja őket... de ez csak a látszat. Az első déli szellő már elbánik velük. Létrejöttük pillanatában olvadásra ítéltettek. Velünk is így van. Mi is lassan fogyunk... olvadunk... aztán egyszer csak teljesen beolvadunk..." ( részlet az előadásból )
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások