A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) új bemutatójának - mely a "Reneszánsz év"-hez kapcsolódik - középpontjában a sodró szerelem és a férfi-nő viszony (a szerelem, a vágy; illetve e vágyak őszinte vállalása vagy őszintétlen megtagadása; az önzetlenség és az önzés) áll. Ugyanakkor nem hagyjuk figyelmen kívül azt a kort sem, amelyben maga a darab született (1936). A szöveg mögötti komorság, rossz közérzet, mely érvényes a mai ember privát szférájára, kapcsolati hálójára; ez a furcsa, fanyar "felhang" - a világba belehullott ember magánya és vágya a valódi, igaz társas kapcsolatokra, egyúttal kudarca ezekben -, amely ott rejtőzik Heltai sorai "mögött", benne lesz a mi előadásunkban is, mintegy ellenpólusként. Egyszerre naív és ironikus légkör; játékos abszurditás; ízes, kifogyhatatlan humor; beszéd, dal, és mozdulat egységbe olvasztása a reneszánszt utánzó formavilággal - az előadásunk célja nem pusztán a gyönyörködtetés és szórakoztatás, hanem a gondolkodtatás is! Heltai darabja komédia jellegénél fogva az igényes, szórakoztató színházat képviseli: a diákszínjátszás, s az abszurd stíluselemek beemelésével bevallott célunk a diákosan könnyed komédiázás, a darab bohózatszerű feldolgozása, hogy a nézőtéren a nevetéstől szem ne maradjon szárazon!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások