Az egyiptomi fáraó ígéretet tesz a zsidóknak, hogy megszabadítja őket a rabságból. Ez az uralkodó fiának, Aménofisznak köszönhető, aki szerelmes Anaiszba, aki nem más, mint Mózesnek, a zsidók vezérének az unokahúga. Amikor Aménofisz megtudja, hogy szabadulásuk esetén a lány is követi népét az új hazába, kétségbeesésében ráveszi apját, hogy változtassa meg elhatározását. Ekkor Mózes csodákat tesz, több ízben sötétségbe borítja Egyiptomot, majd pálcájának intésére ismét felragyog a nap. A megrettent fáraó kénytelen engedni. Aménofisz még egyszer megpróbálja visszatartani Anaiszt, de ő anyjával és népével tart. A fáraó csapatai minden utat elzárnak a menekülők elől, de Mózes imájára kettényílik a Vörös-tenger, és a zsidó nép száraz lábbal kel át rajta. Mikor üldözőik is utánuk merészkednek, a tenger összezárul, és az egyiptomiak mind halálukat lelik benne.
Rossini két verziót írt a Mózes c. operából. Az első, a Mózes Egyiptomban még három felvonásos, (szövegét Andrea Tottola írta), bemutatója Nápolyban a San Carlo Színházban volt 1818-ban. A második, Mózes és a fáraó, avagy átkelés a Vörös-tengeren már négy felvonásos, (szövegét L. Balocchi és Victor Joseph Étienne de Jouy írták), 1827-ben került bemutatásra francia nyelven, a Párizsi Nagyoperában.
Rossini 1824-ben a Párizsi Olasz Színház igazgatója lett. Miután megismerkedett a francia légkörrel, két, a nápolyi időkből származó operát is átdolgozott a párizsi közönség számára. Az egyik a Mózes, mellyel óriási sikert aratott, és végleg meghódította a franciákat, akik a kor legfontosabb operaszerzőjének tartották. A Mózes joggal tekinthető Verdi Nabucco című operája előfutárának.
A(z) Csokonai Színház előadása
Hozzászólások