Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Mindenkit megnyúzunk

előadás, magyar, 2009.

+ 19 kép

+ 23 kép

Értékelés:

12 szavazatból

Szerinted?

3 hozzászólás

1944. június 6-a. Normandia. Az a bizonyos partraszállás, amely megfordította a világháború menetét. Egyetlen nap, és feje tetejére áll a világ, az álmatag kisváros. Gépfegyversorozatok, légi támadás, robbanások mindenütt. Átvonuló katonák, nyomulók és menekülők, amerikaiak, németek - ám a lónyúzó mesternek és családjának nem ez a legfőbb gondja. A Marie lányukkal (mindkét lányuk Marie) négy éve együtt háló német katonát igyekeznek véglegesen bevonni a családi kötelékbe. Magyarán megnősíteni. A lehető legalkalmatlanabb pillanatban. Német vőlegény a partraszállás közepén. De a sintér és családja - dacolva háborúval, bombázással - élni akarja mindennapos, megszokott életét. "Az agyamra mennek a partraszállásukkal!" - fakad ki az Apa a rekeszizmokat nem kímélő játékban. És tovább boncolja az elhullott lovakat.

A(z) Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2009. december 12., Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió

Stáblista

Szereplők

Horváth Lajos Ottó

Szilágyi Zsuzsanna

Kocsó Gábor

Lengyel Tamás

Trokán Anna

Szabó Margaréta

Dózsa Zoltán

Fekete Linda

Karácsonyi Zoltán

Gilicze Márta

Sáfár Kovács Zsolt

Szűcs Péter Pál

Király Attila

Mesterházy Gyula

Király Attila

Valkay Pál

Alkotók

író: Boris Vian
fordító: Vinkó József
rendező: Kiss Csaba
díszlet: Berzsenyi Krisztina
jelmez: Berzsenyi Krisztina
mozgás: Király Attila
zene: Németh Zoltán
dramaturg: Magyar Fruzsina
asszisztens: Kabódi Szilvia

Hozzászólások

3/10

LTV 2010 febr. 07. - 14:41:46 3/10 Előzmény csuribuksi

Február 6.-án láttam a Mindenkit megnyúzunk elõadást.
Szeretem Viant, de ez az írása gyenge, a darab pedig erõtlen, szétesõ, néhol kínos.
Az a szerencse, hogy a nézõk közt volt egy csinos lány, legalább õ felderített. :)

Válasz

8/10

csuribuksi 2009 dec. 14. - 13:59:42 8/10 Előzmény FElepHánt

Keserédes,tragikomikus darab, remek szórakozás, az ellenállás vezetõje, illetve a gyermekszereplõ rontja a színvonalat. Egyébként kiváló darab!

Válasz

10/10

FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál------- -------------------------------- MINDENKIT MEGNYÚZUNK!--------- Kiss Csaba----------- Budapesti Kamaraszínház-------- Százhúsz évet teljesített, ha írásait, filmjeit nézzük, jazzel súlyosbított létezését is beszámítva volt az egyezerkétszáz is: /de/naturálisan élt 42 évet... A Tajtékos napok-on túl kevéssé ismert nálunk, színdarabjaival ugyan többen próbálkoztak, kevés sikerrel, ponyvaízû kisregényei pedig nem ütötték meg a mércét. Kiss Csaba érett tapasztalattal, kemény kézzel sûrítette kisszínpadra az eredeti mûvet, amelyet igen rossz szemmel nézett a kollaboráció-tagadó hivatalosság és a gyõzelmi mámorba szédült nemzeti öntudat. De a zseni már akkor kimondta: szépen megfért az ágyban a német és a francia, nem is beszélve az együttmûködés aszexuális lehetõségeirõl. Boris Vian-nál áldozat a náci katona, az amcsinak meg fogalma sincs, hogy hol van és miért, csak az õshonos franciák élnek vígan: a hatalomra hajtó ellenállóknak mindegy, civilt robbantanak-e vagy fasisztát, az istenadta nép pedig oly boldogan belez, trancsíroz és házasodik, mintha nem is a normandiai partraszállás történelmi napjait élné. Töményen színes Berzsenyi Krisztina színpada, egymás mellett lóg a bontásra váró lótetem és a Vörös Hadsereg ejtõernyõse, a néprádión nincs távkapcsoló, de míves ütésekkel tetszés szerint szólaltathatjuk meg Londont, Párizst, vagy a német katonai adást. A forgatagos cselekmény elevenen lüktet, - a rendezés jóvoltából végre egyszer hazai színpadon is nagyot hasít az abszurd humor. Az õserejû hitelességû Horváth Lajos Ottó és az eleve ionesco-hõsnek született Kocsó Gábor nyitó párbeszéde, melyhez a Kriplijét lazán felülíró Lengyel Tamás csatlakozik, a szövetségesek légicsapásaival támogatva: bõdületes robbanékonyságú expozíció. Egymás után esnek be a segítséget kérõ német és a lakossággal jótékonykodni vágyó amerikai katonák. Szabó Margaréta az USA technikai fölényét taglózza le fenomenális csáberejével, Mesterházy Gyula GI-közlegénye után a magasabb rangú Király Attila délcegsége is ágyába szédül, késõbb a mérsékelten szobatiszta "Deutschland, Deutschlan über alles"-elõénekes Szûcs Péter Pál-t is kisegíti, egyedül a náci fenevad bõrébe bújt galamblelkû kispolgár, a lenyûgözõ karakterû Sáfár Kovács Zsolt menekül meg egy lavór vízbe fejelve. A hadviselõ felek végül póker-csatában mérik össze erejüket, a magában is kristály-tökéletességû jelenetben mindenki gyõztes: az ellenségtõl elnyert harci öltözetben, teljes fegyverzetben távozhat... A négy szereplõ együttmûködése káprázatos: Kvartett a Háború Végezetére... A virulens tempót áramszünetnek álcázott, indokolatlan szünet töri meg. Teljesen felesleges, dramaturgiailag értelmetlen, manapság már vígan kacagunk egyvégtében egy ilyen kiváló elõadást, - utána viszont nehezn tápászkodik fel a büfébe ûzött együttes. Hála a felmentõ seregeknek, mégis sikerül: Dózsa Zoltán pilótája többszöri nekigyûrkõzéssel landol hatalmas ejtõernyõjével, Fekete Linda kánkántáncosba oltott gyévuskája vérbõ szovjet katona-dalokkal agitál, míg az áhított menyegzõi lakoma vezéralakjaként, Übü Mama-i elánnal Szilágyi Zsuzsa próbálja fékezni gyermekei hidegháborús ellentéteit. Igazán eljöhetne testvér-háborunkat békíteni nemes hazánkba is, talán akkor, együtt nyújtózkodva a napos fövenyen, még megúszhatjuk a vészjósló torzsalkodást... Kiss Csaba telibe találta a viani abszurd stílusát, bár nekünk is lenne olyan világháborús drámánk, amelynek nézése közben így kiröhöghetnénk magunkat!

Válasz