Találkozás egy szubjektív időben – a Mentőcsónak előadása.

A Megálló két ember – egy meghasonlott, korrupt politikus és egy bukott alkoholista költő – háborúja, egy szubjektív időben. A kezdeti kölcsönös bizalmatlanságot, gyűlölködést és lenézést felváltja a megismerés és a lassú összehangolódás egy ismeretlen, de közös cél felé. A darab megmutatja a sikerember sivárságát és magányát, illetve a kitaszítottak lelki gazdagságát is. Együtt kell rájönniük, hogy miért is kerültek ebbe a helyzetbe, közösen kell lassan átmenniük a gyász fázisain, a tagadáson, a haragon, az alkudozáson, a depresszión és az elfogadáson, hogy aztán a darab végére a régi élet romjain együtt kezdhessenek egy új Utat.

„Van benne rögvalóság és költészet, a tökéletes színdarab!” (Székely Csaba)

A szerző, Szücs Zoltán 50 éves. Tíz évig dolgozott díszítőként és kellékesként a kaposvári színházban. Huszonkét éven át élt drog- és alkoholfüggésben. Eljutott majdnem a végig. „Voltam biztonsági őr, villanyszerelő, kocsitakarító és kéményseprő, amíg aztán az egyre súlyosbodó függéseim végképp alkalmatlanná tettek mindenre” – fogalmaz saját magáról. Több mint tíz éve, hogy egy féléves rehabilitációs kezelés hatására nem él tudatmódosító szerekkel. Terápiás jelleggel kezdett írni, azóta számos színdarab került ki a keze alól, a Függésben című drámáját a Kolibri Színház és a KV Társulat, az Addikt című darabját a Pécsi Nemzeti Színház játszotta.

A produkció a Színház- és Filmművészeti Egyetemen készült vizsgaelőadás alapján jött létre.

Színházi nevelési konzultáns: Gyombolai Gábor
Produkciós menedzser: Király Krisztina

A(z) Mentőcsónak Egység és Átrium előadása