Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Mária főhadnagy

nagyoperett, magyar, 2008.

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

4 hozzászólás

Huszka Jenő nagyoperettje az 1848-as forradalom korát idézi meg. Főhősét valóságos személyről mintázta meg a szerzőpáros, Lebstück Máriáról, aki férfiakat megszégyenítő bátorsággal harcolta végig a szabadságharcot. Hősiességéért hadnaggyá, majd főhadnaggyá léptették elő, majd férjhez ment ahhoz a tüzér hadnagyhoz, akit Buda ostrománál ismert meg. Huszka Jenő nagyoperettje és népszerű melódiái az 1942-es bemutató óta az operett kedvelők számára különleges zenei csemegét ígérnek. Színházunk az 1848-as szabadságharc 160. évfordulója előtt ezzel a bemutatóval tiszteleg.

A(z) Hevesi Sándor Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2008. március 14., Hevesi Sándor Színház

Stáblista

Szereplők

Debrei Zsuzsanna

Bot Gábor

Benedekffy Katalin

Virágh József

Meisitz Fáni

Foki Veronika

Hertelendy Attila

Zalányi Gyula

Király Róbert

György János

Czegő Teréz

Balogh Tamás

Fritz Attila

Alkotók

szerző: Huszka Jenő Szilágyi László
színpadra alkalmazta: Stefán Gábor Tucsni András
további szereplő: Benkő Zsuzsa Csávás Dóra Gulyás Eszter Kovács Nikolett Kőszegi Mária Lánczi Nikolett Magyar Cecília Balázs László Deák Gábor György Zoltán Dávid Szilinyi Arnold
díszlet: Vereckei Rita
koreográfus: Stefán Gábor
zenei vezető: Horváth Károly
korrepetitor: Máriás Zsolt Mészáros Krisztina
rendezőasszisztens: Ferencz András

Hozzászólások

Hány éves kortól szabad bölcsnek lenni?

Válasz

10/10

Én pedig nagyon jól szórakoztam!:)
Meisitz Fáni és Hertelendy Attila vitte a prímet, élvezet volt nézni a játékukat!

Válasz

Talán 21 évesen nem kéne ilyen bölcsen vélekedni egy elõadásról...

Válasz

A színháznak sikerült saját átlagos színvonala alatti produkciót létrehozni. Lehet, hogy nem ártott volna, ha van az elõadásnak egy rendezõje. Aki úgy gondolja, hogy egy nagyoperettet(!) nem feltétlenül muszáj kortárs politikai utalásokkal és kiszólásokkal felaggatni, hiszen mindennek megvan a maga helye. És talán több ötlete is lett volna, mint az éppen aktuális szöveg elmutogatása.
Igénytelen elõadás, sokszor mélyen ripacskodó. A jelmezek szépek, a díszleten sokat spóroltak (de akkor miért kell a legdrágább költségvetésû operettet bemutatni?), jókat röhögtem a totálisan értelmetlen bugaci pusztás, arcnélküli juhászos háttéren. A koreográfiát jobb nem is említeni, csak nevetni lehetett rajta (inkább mint hogy sírjunk!) és nem ártott volna az sem, ha a tánckar néha egyszerre mozgott volna. Brahms Magyar táncok zenéjére elropott „tánc” nagyon fájdalmas emlék maradt.
A dalszövegek is érthetetlenek voltak sokszor (ha a térmikrofon nem segít, néha jól jön a mikroport). Ezt az elõadást nem tudta elvinni a szokásos karaktert hozó színészgárda sem, pedig szerintem megvolt az esélye annak, hogy legalább egy olyan élvezetes produkció lehessen, mint amilyet már korábban láthattunk ebben a színházban (alapozom ezt Hertelendy Attila, Balogh Tamás, Czegõ Teréz, Debrei Zsuzsanna alakítására).
Életem egyik legrosszabb operettélménye. Remélem, hogy a színház a következõ elõadásaiban nem lesz ennyire igénytelen (néha alpári) önmagával szemben. Sajnos így az az érzésem támad nézõként, hogy a színház csak annyira tiszteli a nézõközönségét, hogy ilyen silány produkció is elég a szórakoztatásához. Sõt, az is felmerült bennem, hogy egyáltalán nem szeretnének azon a pár dalon kívül egyebet nyújtani nekünk. Így meg minek van értelme színházat csinálni?

Válasz