Liszt-faktor

előadás, magyar, 2011.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Elpattantak a keze alatt a zongorahúrok. Koncertjein két-három zongora állt a pódiumon, és a koncert végén zongorahullák hevertek szanaszét. Volt, hogy saját maga tolt be a színpadra még egyet, amikor a többi már kiadta a lelkét. Az elpattant húrokból a nők karkötőt csináltattak maguknak, de olyan nő is volt, aki Liszt eldobott szivarcsikkjét foglaltatta medaillonba. Az egész Európát megfertőző Lisztománia idején zongorakentaurnak nevezték.
Pedig őt csak a lényeg érdekelte.
Liszt Európa uralkodóinak köreiben forog, de a cigánytáborokban is otthonosan érzi magát. A magyar nemesektől kapott díszkardjáért lelkesedik, nagystílű társasági életet él, fellépésein kitüntetések és rendjelek lógnak a nyakában, de egész életében jótékonykodik, és meghökkentő puritán szokásai vannak. Harminchat éves korában felhagy a koncertezéssel, a jövő zenéjének (ő nevezi így: Zukunftmusik) szenteli minden idejét és csak karmesterként lép színpadra - végül ő lesz Liszt abbé. Sosem írt önéletrajzot. "Éppen elég volt leélni egy ilyen életet, mint az enyém" - mondta.
Ez az életrajzi szkeccsekből álló játék Liszt életének szélsőségeit mutatja be. Lisztét, aki mint egy hurrikán, söpört végig a 19. századon, Doborjántól Párizson át Isztambulig és Londonig, III. Napóleontól IX. Piusig és főleg: Beethoventől Debussyig.

A(z) Müpa előadása

Bemutató időpontja:

2011. október 13., Müpa

Stáblista

Hozzászólások

8/10
FElepHánt 2011 okt. 16. - 12:18:01 8/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

LISZT-FAKTOR Harsányi Sulyom László MÜPA
Vontatottan indul Fábri Péter etûd-kollázsa, a Fesztivál Színház bávatag tere sem ideális, túl sok a koncert, túl sok a városnév, bár a társulat vehemens energiákkal pergeti a mozgalmas jelenetecskéket.
A karizmatikus játékú Szilágyi Kata, hírhedett zenész elsõ szerelmeként, szó szerint, csak úgy szórja a gyermekeket, majd megunva az apuka állandó utazgatásait, elhagyja õt, ám a továbbiakban, színészként száz alakban gazdagítja a hölgykoszorút. Kiss Diána Magdolna Georges Sand férfiruhájában virtuskodik, orosz hercegnõként viszont csábossá varázsolja
a "töltött galamb" júnói formáit.
Egyre feszültebb érdeklõdéssel követjük nagy hazafink életútját, aki a magyaroktól kapott
díszkardot kirántva, a Rákoczi-indulóval bódítja a pestieket, majd a cigányok között találja meg az igazi magyar zenét. Herczeg Tamás karfiol-frizurás Beethoven, gondoliere Velencében, gitáros roma és fõuri lakáj, narrátorként meg tárgyilagosan kommentálja az eseményeket. Harsányi Sulyom László rengeteg ötlettel fûszerezi a csillogó kaleidoszkópot, határozott kézzel fogja össze a tengernyi mozzanatot. Liszt Ferencet csecsemõkorától az aggastyáni abbéságig Széles László jeleníti meg, szelíd karaktert formál, aki inkább sodródó bábja a fergeteges sikernek, humora, kedélyes bölcsessége emberi közelbe hozza a géniuszt. Nemcsak a díszlet forog, a példásan összehangolt szereplõgárda szédületes iramban kering a vibráló forgatagban.
Rusznák András tucatnyi alakban jeleskedik, Nagyhegyesi Zoltán az agg Rossini ételreeptjét fõzi meg elõttünk pazar paródiájában. Hekler Melinda Clara Schumann szenvelgõ rosszindulata után, gopakozó bárisnyaként az orosz nõk szenvedélyes üzenetét hozza. Másodperces váltásokkal, párhuzamosan a forradalmár Richárd Wagner és az õt üldözõ detektív Baksa Imre, neki ehhez a bravúrhoz elég egy bársony föveg. Reszketeg Ince pápa, bájolgó Schumann, elejétõl a végéig Liszt mindenttudó inas: Barabás Richárd máris mestere a kifinomult színjátszásnak.
Mindenki énekel, táncol és felszabadultan nyüzsög a pezsgõ kavalkádban, a titán magánélete kedves komédiában kerül közelebb hozzánk.