Ezután eljátszanánk a Lear király első felvonását. Először csak úgy, olvasópróba szerűen, értelmezgetve. Azután bemutatnék két különböző olvasatot. Az egyik, amit Majortól hallottam, hogy a birodalom-felosztás olyan, mint egy szertartás, meg van beszélve előre, ez csak a hivatalos aktus, amit Cordelia elront, kizökkent. A másik (ha jól emlékszem Csiszár Szolnokon ilyesmit csinált), hogy modern ruhákban, fekete szemüveges, fekete bőrkabátos body guardok között Lear egy erkélyről beszél, mikrofonba.
Arról kellene utána szót ejteni, hogy mi lesz ebből a mesében, és mire használja Shakespeare az alaptémát. (Az emberi viselkedés vizsgálata, az emberi lélek, sorstragédia.) Itt esetleg be lehetne mutatni a vihar-jelenetet. (Fújj szél, szakadj meg... stb.) Ezután egy másik vándortémát is be lehet mutatni, a királyi bolondot. Jöhet egy mese Mátyás királyról és az igazmondó bolondról. Az igazság szembemondása kellemetlen, de egy bohócnak megbocsátják, hiszen bolond. A bolond és Cordelia ebben azonosak: mind a kettő igazat mond. Itt ki lehetne térni Jan Kott elemzésére, aki egészen más alapon, de kimutatta, hogy Shakespeare eredeti társulatában ugyanaz a színész játszotta Cordeliát és a bolondot.
Ha belefér a két órába, lehetne beszélni a shakespeare-i megkettőzésről, hogy van még egy apa a darabban, akinek két fia van, az egyik igaz, a másik hamis, ő is tragikusan téved a rossz, a hízelgő, a hazug javára.
A végén el lehet játszani a darab legvégét, Cordelia halálát, Lear kijózanodását, tragédiáját. A mesében minden jóra fordul, a tragédiában nem: a rossz elnyeri méltó büntetését, a jó pedig szerencsétlen véget ér, ahogy Stoppard mondja."
(Varsányi Anikó)
A(z) Pesti Vigadó előadása
Hozzászólások