„A földi nép olyanra vágyik, / Ami a földön nem lehet,
Búvóhelyet ásna rogyásig, / De csak a sírját ássa meg.
Van, aki fárad, futva, félve / Töri magát nyugvóhelyért,
S ha benne fekszik, kérdi végre: / Miért is siettem, jaj, miért?”

A 20. század legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb német színházi alkotója, Bertolt Brecht közvetlenül a II. világháború kitörése előtt, emigrációban írta meg később ikonikussá vált színművét, a Kurázsi mama és gyermekei című megrendítő erejű drámáját, amelynek ősbemutatóját már a véres háború idején, 1941-ben tartották a zürich-i Shauspielhausban. A tragikus példázatnak is tekinthető darab főszereplőjének, a vakmerő („kurázsi”) markotányosnőnek sorsán keresztül a szerző a háború káoszában túlélni próbáló kisember drámáját helyezi középpontba: „magamat, a gyermekeimet meg a kocsit átmenteni a háborún...

Ha a megmaradt gyerekeimmel találhatnék egy zugot, ahol nem lövöldöznek, akkor még hátra lenne néhány nyugodt esztendőm.”- mondja Kurázsi mama. Ám legalább ennyire fontos Brecht baljós előérzete, amely az egyetemes emberi lét önpusztító, végzetes hajlamára mutat rá - mert ez az apokaliptikus jóslat napjainkban döbbenetesen aktuális. A darab tökéletes leírása annak a háborús mechanizmusnak, amelybe az emberiség újra és újra belesodródik, de míg Brecht számára a konkrét gazdasági és politikai körülmények kaptak nagyobb hangsúlyt, az utókor egyre inkább azt a metafizikai rettegést érzi, amely felé a mai civilizáció halad.

Az előadást a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz állítja színpadra, aki színházi pályáját Brecht legendás színházában, a Berliner Ensemble-ben kezdte Heiner Müller tanítványaként. „Ebben az előadásban az emberiség mindenkori háborúit, a mindennap tapasztalható erőszakot és pusztítást idézzük meg. Brecht epikus szövegének aktuális értelmezésén keresztül a mai valóságról is beszélünk, és átlépünk a disztópia metafizikai dimenziójába.”

Katonák: a Szent István Egyetem Rippl Rónai művészeti karának színész hallgatói: Bognár Bence János, Ionescu Raul Gabriel, Jakab Tamás, Juhász Péter, Kerék Benjámin Dominik, Séra Dániel, Wettstein Márk.

A dalbetéteket fordította: Nemes Nagy Ágnes

Zenei vezető: Vitus Eszter

A(z) Nemzeti Színház előadása