szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél."
"József Attila karakán, gyöngéd, izgága, emberi, mérges, ellágyuló, komoly és humoros lélek" - írta róla Kosztolányi Dezső. Költészete és élete valóban ilyen sokszínő, izgalmas személyiségről tanúskodik.
A József Attila centenárium és a "Vers éve" alkalmából készült irodalmi összeállításban nem csupán József Attila költeményeiből, de kevésbé ismert prózai alkotásaiból is hallhatunk részleteket. A versek és egyéb írások segítségével felidézzük a korán árvaságra jutott költő gyermekkorát, a Mamához fűződő érzéseit, az 1920-1930-as évek politikai hátterét, s József Attila viszonyát az őt körülvevő világhoz.
"A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gy?lnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok."
A(z) Zuglói Művelődési Ház előadása
Hozzászólások