Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Indul a bakterház

vígjáték, 2 felvonás, magyar, 2019.

+ 6 kép

Értékelés:

12 szavazatból

Szerinted?

6 hozzászólás

"Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot. A pofonokat végképp eltiltom. Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. Az ország vászontarisznyájára lakatot tetetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak."

A(z) Turay Ida Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2019. október 19., Turay Ida Színház

Stáblista

Szereplők

Mikó István

Boros Ádám

Győri Péter

Szabó Anikó

Pásztor Máté

Nyírő Bea

Bozsó József

Tóth Alex

Topolcsányi Laura

Rusz Milán

Kurkó J. Kristóf

Alkotók

író: Rideg Sándor Tímár Péter
rendező: Cseke Péter
díszlet: Krsztovics Sándor
jelmez: Darvasi Ilona
asszisztens: Szabó Anikó

Hozzászólások

3/10

Egy az egyben ugyanazt gondolom, mint az előttem szóló.

Volt "szerencsém" megnézni, egy-egy pozitív momentumot ki lehetne ragadni, de egyébként úgy rossz az egész, ahogy van.

Válasz

1/10

Cucucu 2017 jan. 06. - 13:23:00 1/10 Előzmény Cucucu

javítások: "hogy felkészítse a nézõt, itt semmi jóra nem számíthat"; "akkor a regényben gombóccal kezdik dobálni a háziakat"

Válasz

1/10

(folyt. 2.)
A darab egyetlen értékelhetõ színészi teljesítménye Mikó István bakterfigurája. Ezzel szemben Bendegúz megszemélyesítõje szót sem érdemel, Nemcsák Károly ripacskodása a Patás szerepében pedig kimondottan zavaró, messze alulmúlja a más darabokban tõle megszokott teljesítményt.

Bár Krsztovics Sándor díszlete remek háttérként szolgálhatna egy igazi "bakterházas" hangulat felidézéséhez, a színdarab egészében véve nem csak azt az élményt képtelen visszaadni, amit Rideg Sándor mûvének olvasása jelent, de még azt a szintet sem üti meg, amit egy budapesti kõszínház elõadásától elvárhatnánk. Egy falusi vásárban, a céllövölde és a dodzsem között talán nem nagyon lógna ki a sorból.

Válasz

1/10

(folyt.) Ez a felvezetés semmit nem tesz hozzá a cselekményhez, cserébe viszont unalmas. Talán az lehet a szerepe, hogy felkészítse a nézõt, itt semmi nem számíthat?

A továbbiakban is bõvelkedik a darab olyan jelenetekben, amelyek az eredeti Bakterházban nem szerepelnek, viszont feleslegesek, oda nem illõk, sõt helyenként még logikátlanok is. Például, amikor a csendõrük a "szellem" üldözése után visszatérnek a házba és észreveszik, hogy a szuronyukra valaki gombócokat szúrt, akkor a regényben csendõrök gombóccal kezdik dobálni a háziakat, de a színdarabban elõbb fegyvert szegeznek a bakterra, õt gyanúsítva. Ennek egyrészt a világon semmi értelme, miután a bakter velük együtt volt, házon kívül, tehát nem lehet a tettes, másrészt elrontja a jelenet komikumát.

A rendezõ és a névtelen szerzõ nem értette meg vagy szándékosan lebutította az eredeti karaktereket. A legfájdalmasabb, amit Bendegúzzal mûveltek. A csínytevõ, életrevaló fiúcska helyett egy igazi suttyót láthatunk. akinek humora ugyan nincs, de ott lop, ahol tud, és még csak meg sem próbálja a tetteit leplezni vagy másokra kenni.

Válasz

1/10

Az Indul a bakterháznak gyermekkorom óta rajongója vagyok, meglehetõsen jól ismerem a regényt, amelynek számos részlete szállóigévé vált. A Cseke Péter rendezésében bemutatott darab színlapján ugyan Rideg Sándort jelölik meg íróként, az elõadás azonban csak néhány részletet tart meg az õ remekmûvébõl (így például a címet és a szereplõk nevét).

Biztosan vannak emberek, akik jobb humorérzékkel rendelkeznek, mint Rideg Sándor, de a színdarab - nevét érthetõ módon nem vállaló - szerzõje látványosan nem tartozik ezek közé. Mindenki jobban járt volna, ha saját "sziporkák" kiötlése helyett inkább minél többet megõriz az eredeti cselekménybõl és szövegbõl. Rideg Sándor finom humora, egyedi szófordulatai ("akasztanivaló ráncos bocskor", "azt a malacpofájú árgyílusát a tûzre való boszorkányának") helyett csak primitív, hétköznapi trágárkodást hallgathatunk.

Rejtély, hogy egy remek könyv számtalan jelentébõl csemegézve hogyan lehet ennyire gyenge dramaturgiát létrehozni. Már a darab elejét sikerült elrontani egy teljesen felesleges monológgal, amelyben a felnõtt Bendegúz magyarázza el, hogy õ már író, és most a saját gyerekkorát fogja elmesélni. Ez a felvezetés semmit nem tesz hozzá a cselekményhez, cserébe viszont unalmas. Talán az lehet a szerepe, hogy felkészítse a nézõt, itt semmi nem számíthat?
A továbbiakban is bõvelkedik a darab olyan jelenetekben, amelyek az eredeti Bakterházban nem szerepelnek, viszont feleslegesek, oda nem illõk, sõt helyenként még logikátlanok is. Például, amikor a csendõrük a "szellem" üldözése után visszatérnek a házba és észreveszik, hogy a szuronyukra valaki gombócokat szúrt, akkor a regényben csendõrök gombóccal kezdik dobálni a háziakat, de a színdarabban elõbb fegyvert szegeznek a bakterra, õt gyanúsítva. Ennek egyrészt a világon semmi értelme, miután a bakter velük együtt volt, házon kívül, tehát nem lehet a tettes, másrészt elrontja a jelenet komikumát.

A rendezõ és a névtelen szerzõ nem értette meg vagy szándékosan lebutította az eredeti karaktereket. A legfájdalmasabb, amit Bendegúzzal mûveltek. A csínytevõ, életrevaló fiúcska helyett egy igazi suttyót láthatunk. akinek humora ugyan nincs, de ott lop, ahol tud, és még csak meg sem próbálja a tetteit leplezni vagy másokra kenni.

A darab egyetlen értékelhetõ színészi teljesítménye Mikó István bakterfigurája. Ezzel szemben Bendegúz megszemélyesítõje szót sem érdemel, Nemcsák Károly ripacskodása a Patás szerepében pedig kimondottan zavaró, messze alulmúlja a más darabokban tõle megszokott teljesítményt.

Bár Krsztovics Sándor díszlete remek háttérként szolgálhatna egy igazi "bakterházas" hangulat felidézéséhez, a színdarab egészében véve nem csak azt az élményt képtelen visszaadni, amit Rideg Sándor mûvének olvasása jelent, de még azt a szintet sem üti meg, amit egy budapesti kõszínház elõadásától elvárhatnánk. Egy falusi vásárban, a céllövölde és a dodzsem között talán nem nagyon lógna ki a sorból.

Válasz

Biztos kiváló a darab , csak elfelejtették értesiteni a nézõket , hogy a keddi elõadás elmarad. A bejáraton a szokásos , technikai okok miatt felirat diszelget. Talán valaki megmagyarázná , hogy mi volt az igazi ok.

Válasz