Irina, a legfiatabb Prozorov-testvér boldogan ábrándozik a jövőről, munkáról, szebb életről. Nővére, Olga gimnáziumi tanárnő, rengeteget dolgozik és kitartóan álmodozik húgával a közelgő Moszkvába-költözésről. Mása, a középső nővér mindeközben fekete ruhában küzd könnyeivel, félresiklott életével - a szerelmes Andrej pedig egyre csak hegedül.

Ideák, vágyak, viszonyok és viták. Tehetetlen sodródás – maga az élet. Prozorovék egész társasága mi vagyunk, egy ismerős napon, mikor épp nem történik semmi különleges. De vajon lehet-e jobb két-háromszáz év múlva az élet, ha annyit sem tudunk megtenni, hogy felszálljunk a Moszkvába tartó vonatra?

Anton Pavlovics Csehov legismertebb drámája éppúgy lehet szomorú, mint mulatságos, csak felfogás kérdése. Ugyanúgy, ahogy mi is néha képesek vagyunk nevetni magunkon, máskor pedig az önsajnálattól sírva fakadunk. Mi döntjük el, honnan nézzük a világot.

A(z) Miskolci Nemzeti Színház előadása