"Sinatra túlélte Kennedyt, házasságait, válásait, még a halhatatlannak tűnő anyját is. Igen, Sinatra túlélte Dollyt, az apját, Elvist, a Beatlest, a beat korszakot és még ki tudja hány korszakot. Sinatra túlélt mindent, még önmagát is. Lehet, hogy egyszer úgy fognak rá emlékezni, mint a Nagy Túlélőre, a színészre, az életművészre, a maffiózóra. De azt hiszem, leginkább úgy fognak rá emlékezni, az énekes. Frank Sinatra, A HANG."
Élmény volt. A színészek, a zene, az ének, a látványelemek. Katkó Ferenc, Liszi Melinda, Kara Tünde... Vastag Tamás tökéletes éneke a temérdek fülbemászó világslágerben. Én szívesen hallgattam volna még többet is Gubik Petrától és hát persze Szomor Györgytõl. A koreográfia viszont nagyon zavart, pláne hogy még nagy hangsúlyt is kapott. Voltak jó ötletek, de a mennyiség a minõség rovására ment.Rengeteg jó táncos kihasználatlanul. Tele merev törzsû néptáncmotívumokkal, holott a darab dögös, nõies mozdulatokat kívánt volna. Latin-amerikai ütemû amerikai tánczenékre bokázós, sarokverõs, oszloptestû koreográfia, semmi plasztika, ritmika, mintha nem is ezekre a slágerekre íródott volna. Kevesebb néptánc, több latin mellett izzott volna a színpad.
De összességében a színészi és zenei élmény miatt kihagyhatatlan.
Látványos elõadás, Vastag Tamás és a nõi szereplõk is remekül énekelnek benne, de ennyi. Egyszer megnézhetõ, de inkább látványkoncertélmény, mint színház.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások