"Ez a színmű képzelt szereplők belső viszonyáról szól. Nagyon is valóságos történelmi alapra épül azonban, az 1956-os forradalomra és utókorára. A forradalom gyümölcsöző tizenkét napja után csaknem háromszor tizenkét évnyi megtorlás, elfojtás, meghamisítás következett, majd az igazságkeresésre a mostani ötvenedik évfordulóig mindössze másfél évtized jutott. Ezekkel a körülményekkel és élményekkel kell számolnunk. Akkor tizenkét nap alatt a forradalom a második világháború, a vereség és a kommunista birodalmi erőszakhatalom kalodájából kiszabadította a nemzeti összetartozás és önrendelkezés közakaratát. Ez a mélyből eredő hajtóerő aztán napjainkig miben, mit és mennyire mozdított és mozdít?
A próba abban áll, hogy 1956 emléke a múló időben a különböző sorsú egyéneket, nemzedékeket milyen kérdésekre és válaszokra bírja rá. Hát itt épp ez a lelki és szellemi tízpróba zajlik. Csak az biztos, hogy 1956 emléke a megjelenő vállalásban, tagadásban, közeledésben, távolodásban, és semlegességben is benne él és hat.
Most még így van."
(Székelyhidi Ágoston)
A(z) Gyulai Várszínház előadása
Hozzászólások