Csak úgy ...

előadás, magyar, 2005.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A Csak úgy.... című előadásunk improvizációk alapján született, a színészek saját gyermekkori emlékeiket használták "nyersanyagként".

"Mért ütötted le? Mi? Csak úgy? De mért lép így a ló? Jó én meg fejedhez vágom a táblát, nesze!" Jaj de régen játszottunk csak úgy! Leszoktattak róla a veszélyes, könyörtelen, kacifántos játékszabályok.
Az emlékezetünk pedig aknamező. Fogjuk meg egymás kezét, és induljunk...

A próbák elején volt egy játék: mindenkinek föl kellett írnia egy cetlire, hogy mitől fél a legjobban. Egyikünk ezt írta oda: A FELEJTÉSTŐL.

A Harry Potter 3-ban van ez a sztori: hősünk és Hermione visszamegy a múltba, és egy bucka mögé bújva nézik, ahogy saját maguk kisettenkednek a Hagrid házából.
Nem kell ehhez varázspálca, mindannyian átéltük már ezt, ha láttuk magunkat videón. "Né, ott szerencsétlenkedik az a kiskölyök a háromkerekűn..." És egyszerre eszünkbe jut minden élesen: ott ülünk a biciklin, nyom az ülés, a kezünkben érezzük a kormányt... Megtörtént a varázslat, egyszerre éljük az eseményt kívül és belül, a jelenben és a múltban. Hátborzongató. Nem tart tovább, csak egy pillanatig....
Most pörgessük a film végére a szalagot: ott ülünk az öregek otthonában, vaksin, kopaszon.
"Hehe, emlékszem, egyszer kölyökkoromban szétrázta a seggemet a bicikliülés. Még most is fáj, ha rágondolok...."

De tényleg, milyen voltam, és hogy lettem ilyen? Más voltam valamikor? És hol van mindaz, ami valaha olyan hihetetlenül fontos volt - el van rejtve bennem, vagy elveszett valahol? És hogyan jött belém ez a mérhetetlen tudás, tapasztalat, félelem, rögeszme, tikk, rossz szokás, jó és rossz tulajdonság - mindaz, amit cipelek a nehéz zsákban az öregek otthona felé? Milyen volt, amikor először éltem át? És milyen lesz, ha majd utoljára? Honnan jöttem, és hová is megyek? Ki vagyok?

A próbák olyanok voltak, mint egy közös utazás a tiltott zónában, a múltban és a jövőben, néha a jelenben is. Saját élmények és fantáziák alapján improvizáltunk, aztán szerkesztettük, formába öntöttük, így készítettük el az előadást. Miért? Csak úgy....

Azt szeretnénk, ha előadásunknak csak egy része lenne az, ami a színpadon zajlik - és közben minden nézőnek számtalan saját emlék és gondolat toluljon az emlékezetébe.... Azt szeretnénk, ha kedves nézőnk, mint Harry vagy Hermione, saját magát nézné a bucka mögül.

A(z) Honvéd Együttes előadása

Bemutató időpontja:

2005. február 7., Honvéd Együttes

Stáblista

Hozzászólások