A bardo a tibeti buddhizmusban a köztes lét elnevezése, ezen felül az élőlény létezési szintjének
átmeneti állapotait is ezzel a névvel illetik. A buddhizmus szerint ezek az átmeneti időszakok a
legalkalmasabbak a mögöttes, tiszta tudat felismeréséhez. Így például számon tartanak olyan
bardokat, amelyek az élet során is megtapasztalhatók: az emberi lét, az álom, valamint a meditáció
bardoja.
Tiszavirág című munkájában Cserepes Gyula koreográfus a mulandóságra fókuszált. Ezt a
gondolatmenet folytatva, mintegy belenagyítva az efemeritás fogalmába, a születés, valamint a halál
pillanata kezdte el foglalkoztatni. Vas János (Gyula egykori néprajztanára) segítségével a magyar
nyelvterületen fellehető, az emberi élet kezdetét és végét kijelölő két pillérhez kötődő
hagyományokat, szokásokat, hiedelmeket vizsgálva jutott odáig, hogy a köztes lét állapotára
összpontosítson új előadásának létrehozása során. A majdani előadás egyrészt a már említett
néprajzi források felhasználásával alkotott színpadi képek és jelenetek áramlata. Másrészt a Tibeti
Halottaskönyv (BardoTödol) által inspirált színpadi rituálé, amely kísérletet tesz arra, hogy az illékonyt megragadja, a láthatatlant megmutassa, az elmúlást – egy pillanatra – kimerevítse.

Cserepes Gyula Jugoszláviában született, magyar anyanyelvű családban nőtt fel, táncolni nyolc
évesen kezdett. Néptáncot a Fóti Népművészeti Szakközép- és Szakiskolában, kortárstáncot a
Budapest Kortárstánc Főiskolán tanult. Először a budapesti Közép-Európa Táncszínház, majd a
ljubljanai En-Knap Group tagja volt. 2012 óta szabadúszó alkotó és előadóművész. Az elmúlt években
a svájci Cie József Trefeli és Cie Philippe Saire előadásaival Brazíliától Iránig, Ausztráliától Dél-Koreáig, Mozambiktól Mexikóig a világ számos országában fellépett.
Önálló előadásai a helyspecifikustól az interaktív táncelőadásig ívelő skálán mozognak. Munkájának
kiindulópontja a ritmus, mint univerzális nyelv, így ötvözve saját nép- és kortárstáncos hátterét, hogy
ezeken az alapokon elindulva olyan innovatív előadásokat hozzon létre, melyek a táncnak az
esszenciáját, az ember életében betöltött alapvető szerepét kutatják.
2019-ben a Közép-Európa Táncszínház Ifjú Koreográfusok Fóruma programjának nyertes
pályázójaként készített Tiszavirág című demonstrációja a mostani új bemutató egyfajta
kiindulópontjának tekinthető.

Előadók: Barna Krisztián, Bozsányi Liliána, Dabóczi Dávid, Gyevnár Réka, Horváth Adrienn, Joó
Renáta, Ungi Krisztián

Stylist: Farkasdy Szilvia

Közép-Európa Táncszínház
Progresszív. Stílusos. Kortárs. A KET Magyarország egyik leginnovatívabb tánctársulata. Egyedülálló
repertoárjának darabjai aktualitásra és reflektivitásra törekszenek. A mindennapokban felmerülő
problémák felvetéséhez és az arra adott válaszok megfogalmazásához a kortárs tánc változatos
nyelvét választották. A KET, ahogy ezt nevében is hirdeti, vállalja egy adott földrajzi régióhoz való
kötődést, a Kárpát-medence és régiója nemcsak a működésének fő területét, hanem az egyedi
mozgásvilágot, témaválasztást is meghatározza.

A(z) Közép-Európa Táncszínház előadása