A magyar dalos-igricnek feltámasztására teszünk kísérletet - nem szokványos módon, újszerű formában. Az elsősorban Arany, kisebb részben Ady, Petőfi megzenésített, elregélt vagy elmondott verseit a forgatókönyv prózai szövegei, valamint zenés, táncos részek fűzik össze egységes keretbe.

AZ IGRIC című előadás alapja Oláh Miklós Hungária és Attila című művei, mint Arany János hun trilógiájának forrásai, Szörényi László "De mi híja látszik a mélylő tengernek"- Arany János születésének 200. évfordulója elé, valamint Szilágyi Márton „van ott sokféle faj” című tanulmánya.

A költőt egész életében foglalkoztatta a naiv magyar eposz rekonstrukciójának gondolata. Az eposz kora, a vezérek kora, a Honfoglalás utáni, tehát a Szent Istváni fordulat előtti kor érdekelte legjobban Arany Jánost, mert ebben tudta leginkább elképzelni azokat a homéroszi, népeposzi ideáit, melyekre először csak félve mer utalni, hiszen talán még Petőfi is kymérának tartotta volna ezt az elképzelést.
Az őskor esetünkben a hun világbirodalom tündöklése és bukása, tulajdonképpen allegórikus interpretációja is lehet a Mátyásban felragyogó, majd Mohácsnál elpusztuló régi Magyarországnak. Arany számára az ő rövid, Petőfivel együtt táplált, reményekkel gazdag aranykora, Magyarország reformkorával együtt ért véres véget a világosi fegyverletétel előtt és rá következő idegen zsarnokságban. Arany hitt abban, hogy a példázat másik fele is lefordítható, a jövő reménységévé alakítható. Ahogyan Csaba utódaiban megmaradt Attila vére, s egy idő után képes volt, hogy visszafoglalja az országot, így arra is lehet remény, hogy végetér az elnyomatás kora.

Előadásunk középpontjában Arany János ez irányú küldetése áll, személye, munkássága, kapcsolata Petőfivel, a naiv eposz megírásának előkészületei, az Oláh Miklós féle hun trilógia tanulmányozása. Mindez jó színházi lehetőség, izgalmas témát biztosít, de előadásunk ennél többet ígér. Egy titok, egy rejtvény megfejtését.

Szereplők: Apró Anna, Gecse Noémi, Olasz Etelka, Berényi Dávid, Válóczy Elek
Táncosok: Sándor Tímea, Soós Viktória (a márciusi és az április 6-i előadások),

Deák Lili, Baksai Réka (az áprilisi erdélyi helyszíneken)

Zenei közreműködő, zeneszerző: Apró Anna (kobzos), Buda Ádám (kobzos)

A(z) Medve Színpad előadása