“Miután osztályfőnököm, Zsámbéki Gábor kijelölte feladatként, hogy készítsünk egy monodrámát,
több megírt, vagy általam összegyűjtött anyag is foglalkoztatott, amíg először kezembe nem vettem a
Feljegyzések az egérlyukból-t. Dosztojevszkij felkavaró sorai ugyanis egyből szíven ütöttek. A
társadalom többé, vagy kevésbé szerencsés tagjainak megszólaltatását aktuálisnak, az elbeszélő
szorongásait, haragját, magányát pedig személyesnek éreztem.
Ezeket az érzéseket szeretném megosztani a nézőkkel.” (Martinkovics Máté)