Bianca, a gazdag velencei családba született fiatal nő Firenzébe szökik, hogy összeházasodjon Leantióval, a nála jóval szegényebb hivatalnokkal. Az újdonsült férj szorong, hogy a jómódhoz szokott Bianca elhagyja őt, ezért megkéri anyját, zárja feleségét a lakásba, hogy elrejtse a férfiszemek elől, amíg ő napközben dolgozik. Biancát azonban megpillantja a firenzei Herceg…
A darab közelmúltbeli londoni előadásának egyik kritikusa kiemeli a Jakab-kori drámaírók, különösen Middleton „féktelen megszállottságát a szex, az erőszak, a hatalom és a kegyetlenség irányában, ami fekete humorú, nihilista komédiába torkollik”; más előadásairól pedig ilyeneket olvashatunk: „A maga sötét, dekadens és rendkívül stílusos módján akkor is röhögésre készteti az embert, amikor borzong”; „a képtelen fordulatok mögött a történet a totális hatalmi és szexuális gátlástalanság világa rejlik”; „A Romeo és Júlia, felnőtteknek”; „A szexualitás kiszámíthatatlan természetéről ez a darab pontosabban ad számot, mint Shakespeare egész életműve”.
A nyíregyházi előadás magyar ősbemutató, az alkalomra Forgách András készít belőle műfordítást. A cselszövések sorozatát, melyek a Jakab-kori színpad egyik legnagyobb vérfürdőjébe torkollanak, Koltai M. Gábor rendezi.

A(z) Móricz Zsigmond Színház előadása