Apacsok

Értékelés:

16 szavazatból

Szerinted?

A hatvanas évek elején Magyarországon éltek olyan fiatalok, akik a diktatúrával szembeni ellenállásnak és tiltakozásnak egy sajátos formáját választották: indián törzset alapítottak, mokaszint húztak és kivonultak a hétköznapokból. Tiszta törvényekre, egyszerűségre, átlátható és értelmezhető világra vágytak. A hatalom azonban gyanúsnak találta a viselkedésüket, és az illetékes szervek nyomozást indítottak annak felderítése céljából, hogy valójában kit vagy mit rejt az indián öltözet. De nemcsak az indiánt játszók öltöttek álruhát és választottak maguknak új nevet, hanem azok is, akik a nyomukba szegődtek. Az indiánok és belügyi dolgozók jelmezes szerepjátékát csaknem ötven évvel később, az egykori szereplők gyermekei próbálják megérteni. Az előadás alapjául szolgáló dráma a színház felkérésére, a színház színészeire íródott. Az ősbemutató a filmrendező, Török Ferenc első színházi rendezése, melyhez a színpadi látványt a rajzfilmes Gauder Áron tervezte.

A(z) Radnóti Színház előadása

Stáblista

Értékelés:

16 szavazatból

Szerinted?

Hozzászólások

Érdekes darab. Tán egy hónapja láttam. Sok az ötletes megoldás, az idõsíkok is követhetõen váltják egymást, a kellõ feszültség, figyelem fenntartását is szolgálják. (Ha valaki még nem látta a darabot, és még tervezi, hogy megnézi, talán inkább ne olvassa tovább a hozzászólásom. Egy helyre ki is tettem a "SPOILER"-t, de lehet, hogy másutt is elárulok egy-két részletet.)
Mindenesetre az sem ellenszenves számomra, hogy a beszervezett besúgó döntésének lelki, társadalmi, egyéni és mindenféle egyéb okát hangsúlyozzák, egyáltalán megzsaroltságát. Egész biztosan nagyon sokan, sõt talán a legtöbben kényszerítõ körülmények miatt adták fejüket ilyen szomorú, elítélhetõ, vállalhatatlan dolgokra.
Teljesen egyet értek azokkal, aki szerint nem is ezen kéne már lovagolni (vagy legalábbis nem csak), hogy ki volt - sok esetben kényszer(ítés) hatására - besúgó, hanem sokkal inkább azzal kellene foglalkozni, hogy kik mûködtették ezt az embertelen rendszert, kik zsarolták meg a szerencsétleneket.
És épp ezért meglehetõsen bántott a válasz, amit a darab adott erre a nagyon fontos kérdésre, hogy ***SPOILER*** a beszervezõrõl végül kiderül, '56-ban még a felkelõk oldalán harcolt a szabadságért. Jó pár '56-os szabadságharcost ismerek. Legtöbbnek persze csak az életútját, de többet személyesen is. Finoman fogalmazva nem jellemzõ ez a darabban megjelenített szituáció. Kíváncsi lennék, van-e bármi alapja, mert ha nincs, akkor elég komoly csúsztatásnak érzem. Akkor a történeti hitelesség alaposan megkérdõjelezõdik. ***SPOILER VÉGE***
De egyébként nem csak itt.
Talán nem én vagyok az egyetlen, aki (részben legalábbis) indiánregényeken nõttem fel. A Nagy Indiánkönyv öt kötetének elolvasása után bennem kialakult képpel nem igazán fér össze ennek a drámának a cselekménye. Persze, lehet mondani, hogy õk a színpadon nem igazi indiánok voltak (egy kivétellel), hiszen a '60-as évek Magyarországán játszódik a darab. De azért meglehetõsen komolyan vették a játékukat. Amennyire csak lehetett a beszédmódjukkal, az öltözködésükkel, az egész életükkel indiánokká próbáltak válni. Márpedig az indiánok legalábbis regényélményeim alapján sohasem hazudtak. Nekem éppen ezért voltak annyira szimpatikusak, ezért éreztem én is azt akkoriban, hogy jó lenne indiánnak lenni, indiánul élni.

Válasz

7/10

csuribuksi 2009 nov. 28. - 12:28:12 7/10 Előzmény zenzen

Nem rossz,egyszer nézhetõ darab.

Nekem tetszett Cs játéka. Te melyik elõadáson voltál? Egyébként mindenkinek melegen ajánlom, nagy élmény!

Andrea

10/10

Fontos kiegészítés: a darabot KOVÁCS KRISZTA írta TÖRÖK FERENC-cel együtt!!! Csak a dialógusok kialakításánál mûködött közre Bereményi Géza.

APACSOK, Török Ferenc, Radnóti Színház
Végre jött egy külsõ ember, akit nem kötnek elavult kõszínházi normák, aki saját indíttatásból csinál egy elõadást, egészséges frissességet hozva a belterjes teátrumi világba.
Török Ferenc Bereményi Gézá-val íratott egy nagyon érdekes témájú darabot, a fürgén villódzó, filmszerû jelentsort Gauder Áron animált háttereivel díszletezte, a frappáns dialógusokat szinte dokumentarista stílusban játszatta el. Végig feszült, ötletes, hatásos munka, amely a jól teljesítõ társulatnak kiváló játékalkalmakat nyújt. A fiatalok: Adorjáni Bálint, Klem Viktor, Karalyos Gábor természetes könnyedséggel állnak helyt, a Nagy Öregek pedig fölényes tudással remekelnek: Szervét Tibor félelmetes halksággal játszik macska-egér harcot áldozatával, a páratlan Csomós Mari, akiben korunk egyedülálló "oratorice"-ét tiszteljük, egy képaláírás mondataiból is gyönyörû monológot képes formálni. Fájó, hogy éppen
a fõszereplõ, a színház méltatlanul favorizált primadon-ja veri a lécet, orrhangú motyogása miatt csak fokozódik az érzés, hogy fogalma sincs arról, hogy mit is mond.
A "hatvanas évek szûrt levegõje" azért elég fojtogató is lehetett néha, de a produkció elevensége megfelelõen ellensúlyozza a nyomasztó hatást: indiánok mégis csak voltak...
Török Ferenc összefogott, tempós szerkezetben felrakott rendezése és az együttes kitûnõ játéka avatja eseménnyé egy újabb kortárs színmû bemutatóját. Talán a Radnótiba is újra járhatunk majd...

Értékelés:

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon

Apacsok

Értékelés:

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

A vágy, hogy indiánok lehessünk

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon