“Bizarr, átkosan buja színdarab, amely kibontja gyászos, mérgesen-édes illatú virágát.”
/Kosztolányi Dezső/

Fiatalok. Tizenévesek.
Tele vágyakkal, érzésekkel. Tapasztalni akarnak. Felfedezni. Megérteni a világot, amiben élnek.
Rengeteg kérdésük van, de valamiért kevés a válasz. És ha van, az is inkább kitérő…
Vagy gólyamese. Hazugság.
Marad a kíváncsiság, a vívódás, az elfojtás, a zűrzavar. A tragédia.
A felnőttek védeni akarnak, és néha mégis ártanak. Hogy van ez?
Pedig a felnőttek azt szeretnék, hogy egy nap a gyerekeik is felnőjenek…
Wedekind 130 évvel ezelőtt írt drámája valahogy nem akar veszíteni az aktualitásából.
Pedig mennyire jó lenne.

Frank Wedekind azonos című drámája alapján a szövegkönyvet készítette: Szász Hanna és Ivanics Tamás.

Hang: Vajda Géza, Beszedics Péter

Fény: György-Selmeczi Mercédesz, Büki András
Kellék: Siegrist Cecília

A(z) Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása