A szegény csizmadia és a Szélkirály

mesejáték, magyar, 2016.
+ 5 kép

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

A történet (ha úgy tetszik, a dráma - hiszen a drámának minden eleme jelen van benne) népmesei alapú, s ha már népmeséről van szó, akkor a kifejezőeszközei is népi ihletésűek kell legyenek: alkalmazott néptánc és népzenére hajazó muzsika (mert ne feledjük, népzenei- és néptánc-nagyhatalom vagyunk!).

Bár a mesélő szerepeltetése elüt a klasszikus (vagy ,"klasszikus") dramaturgiától, de az előbb említett két elem nagy távlatokat nyit meg actor (színész, táncos) és befogadó (néző, hallgató) előtt. A történet nem csak verbális síkon zajlik, hanem a zene (ritmus, melódia, harmónia) és a mozdulat (tánc) nyelvén is. Magyarán: mesét mesélünk korosztálytól függetlenül, az "egyszer volt, hol nem volt"-tól végigkísérjük a szegény - és kissé együgyű - csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén (mint minden mese végén) a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát.

A(z) Békéscsabai Jókai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2016. február 11., Békéscsabai Jókai Színház

Stáblista

Hozzászólások