A nagy Romulus

előadás, magyar, 2016.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

"Mégis mi az a március idusa? Mi? Március idusa?! Mi az? Tudjátok ti, mi a fene az a március idusa?! Egyáltalán miért használunk olyan szavakat, ami nincs is?! Idusa! Szerintetek van ilyen szó, hogy idusa?!" - Romulus császár a kötekedésen és a tyúktenyésztésen kívül semmivel sem foglalkozik. Látszólag hagyja elveszni a birodalmat, miközben a hódító germánok már az előszobában vannak.

Dürrenmatt 1950-ben, huszonkilenc évesen írta meg A nagy Romulus első változatát, amelyet aztán még négyszer dolgozott át. A "történelmietlen történelmi komédia" műfaji megjelölésű színdarab Romulus Augustus, az utolsó nyugatrómai császár és egy birodalom pusztulásának végnapját (március 15.) mutatja be.

A(z) Budaörsi Latinovits Színház előadása

Bemutató időpontja:

2016. április 27., Budaörsi Latinovits Színház

Stáblista

Hozzászólások

utuhegal 2019 jan. 18. - 09:33:18 Előzmény utuhegal
Azaz a gúnyneve.
utuhegal 2019 jan. 18. - 08:50:16
Romulus Augustulus a neve az utolsó nyugat-római császárnak.
7/10
FElepHánt 2016 ápr. 30. - 16:38:14 7/10
FeHÉR ElepHánt Kukturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A NAGY ROMULUS---Polgár Csaba---Budaörsi Latinovits Színház

Kettõt is láttunk nemrég, egy remeket a k2-tõl Bakfitty címmel a Stúdió K-ban, egy rontottat Miskolcon. Polgár Csaba munkája kevés igazítással, sok alteres mozzanattal, a kettõ közé tájolható, jókedvûen nézhetõ darab.
A világosítók ablakában, fenn a magasban, éteri énekléssel kezd Achilles és Pyramus, Romulus császár két testõre. Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata, a nõi kvóta hiányosságai miatt csak szolgai státuszban szerepelhetnek a római nomenklatúrában, az elõadásban érzékletes színpadi jelenlétük meghatározó középponttá válik. Narrátorok, kommentálják, elõre jelzik és viszonylagossá teszik az eseményeket, Matkó Tamás egészen kiváló duett-
jei, kórusai általuk, illetve az õ vezetésükkel szólalnak meg.
Spurius Titus Mamma nevét muszáj megjegyeznünk, legalább tízszer elmondják, a rossz hírt hozó marathoni lovaglás hõse, Némedi Árpád nevét enélkül is aranybetûkkel írhatjuk fel a Latinovits Színház márványfalára.
A császári családban Spolarics Andrea és Raine-Micsinyei Nóra képviseli az anyai tekintélyt és a vásott gyermeki komikumot, az udvartartás utolsó mohikánja Bánki Gergely, a parodisztikus merevségû belügyminiszter. Fejedelmi díszben, fejvesztve menekülve toppan be, Kurta Niké kamarási kíséretével Ódor Kristóf, valaha Bizánc teljhatalmú ura.
A címszerepben nem Lukáts Andor játssza Romulust, sokkal inkább Romulus Augustus, az utolsó római császár áll elõttünk Lukáts Andor jelmezében. A bölcs tyúktenyésztõ rezignált kedélye, jövõbe látó okossága példaként állítható a múlt és a sivár jelen diktátorai elé. Mennyivel könnyebb lenne, ha csirkefarmjuk lett volna... Patríciusi meztelenségben, gyilkos fegyverként forgatott basszusgitárral a kézben, Keresztény Tamás az alternatív stílus élharcosaként robban a színre.
A harcmezõn és a csirkegenetikában egyaránt gyõzedelmeskedõ Odoaker barbár fejedelem, Ilyés Róbert példásan fegyelmezi Páder Petrá-t, a fasisztoid EU-indulót harsogó unokaöccsöt, /kérjük a harci dalt feliratozni!!!/, alakítása elõtt mi is letesszük a fegyvert. A római tyúkok messze felülírják a rendezõi elképzelést, önfeledten kapirgálnak a birodalom szemétdombján, a kendermagos germán még a császári nyugágy alatt is elégedetten csipeget. Hiányzott azonban a kukorikú: a szûkös büdzsébõl nem tellett kakasra?!?
A pompás kis elõadásból viszont nem hiányzott a humor, az irónia és a történelmi parabolát egy kicsit maivá emelõ, kortárs-színházi értelmezés. Polgár Csaba rendezése a társulat és a HOPPart energikus aktivitásával új színt jelent a Latinovits Színház egyre bõvülõ palettáján.