A barátod az életedre tör, a nők, akiknek bókolsz, azt fontolgatják, feljelentenek zaklatás ürügyén, a gyerekek fejét már meg sem mered simogatni, egy különös vírus miatt már nincs se kézfogás, se ölelés, se csók..

A világ előbb absztrakttá vált, most már abszurd is. Komédia. Dürrenmatt: „…az események anélkül mennek végbe, hogy bárki felelős lenne értük egyénileg… Közös a bűnünk… inkább szerencsétlenek vagyunk, mint bűnösök. A komédia illik tehát hozzánk. Világunk éppúgy a groteszkbe vezetett el, mint az atombombához… az apokaliptikus vízió lett groteszkül reális.” A világ paradox.

A színdarab központi figurája, Möbius, a zseniális fizikus sem veszi észre, hogy miközben igyekszik elrejteni veszélyes tudását, rászabadítja azt az emberiségre. Mi ez a darab? Moralitás, példázat, abszurdba hajló komédia, a mi tudományba kapaszkodó, istentelen világunk ijesztően mulatságos látlelete. „Groteszkül reális apokaliptikus vízió.”

Orvosnak látszó betegek. Tudós hülyék. Kétbalkezes James Bondok. A puskát fordítva tartó mesterlövészek.A valamikor gyönyörű, fiatal Európa mára púpos, meddő, eszelős, bosszúálló öregasszonnyá vénült…

A(z) Gárdonyi Géza Színház, Zenthe Ferenc Színház és Pécsi Harmadik Színház előadása