„...Egy Morvaországból vallásáért kiüldözött protestáns lelkész csodálatos égi jelenéseket hirdetett. Látomásait ki is adta, s azokban megjövendölte az Ausztria-ház bukását s dicsőséget jövendölt a Rákóczi-háznak. Jóskönyve nagy népszerűségre tett szert. Egy példányt XIV. Lajosnak is megküldött. A próféta életével fizette meg vakmerő látomásait. Az eperjesi vértörvényszék előbb kezét, majd fejét vágatta le, de jóslata a Rákóczi szabadságharc csillaga lett. Azt követték, arra hivatkoztak, abban bíztak a kurucok jó és rossz időben egyaránt.... II. Rákóczi Ferenc az első élő összekötő kapocs a nemesi nemzet és a jogtalan nép között. Valóban a gondviselés nyilatkozott meg személyében, s ha a szabadságharcot befejező béke Rákóczi egyéni pályáját ketté is törte, de mégis az nyújtotta az alapot ahhoz, hogy a magyarság alkotmányos keretek között foghasson hozzá kimerült erőinek regenerálásához...”

1711-2021.

Háromszáztíz éve, hogy a szabadságharc befejeződött. Ez a mű a kezdetektől kíséri végig a harcot, a végkifejletig. Egyik szálon bemutatja, milyen módon próbálták a nagyhatalmak önző érdekeik szerint kihasználni, felemelni, vagy eltiporni a magyar szabadságharcot. Ezzel párhuzamosan látjuk a fejedelmet, amint ellenlépéseket tesz, nemzete érdekében használja és kihasználja a nagyhatalmak ármánykodását. A szerzőhármas, 2009-ben Szigetváron bemutatott Zrínyi 1566 című első közös munkájuk óta, – mely 2009-ben egy internetes szavazás alapján elnyerte az év legkiemelkedőbb kulturális eseménye címet, s melyet Önök Zalaegerszegen is nagy szeretettel fogadtak 2019-20-ban –, folytatta sikerhadjáratát. A „Koldus és királyfi”, az „Attila kincsei” című munkájukat követően, „A Fejedelem” című musical, 2011-ben került először szabadtéri színpadra, s a Moravetz Produkció előadásaként azóta is látható minden nyáron. Nem mellékes, hogy ez az egyetlen olyan egész estét betöltő színházi produkció, mely megemlékezett a Magyar szabadságharc leverésének 300. évfordulójáról.

A(z) Hevesi Sándor Színház előadása